Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
két alkalommal szintén a helytartótanács elé vitték az esküdtek szolgaszemélyzettel való ellátását. A 2714/1826. január 24-i helytartótanácsi rendelet szükségtelennek tartotta a számvevő mellé külön tiszti hajdú félfogadását, úgy rendelkezett, Gyulán kívüli útjaira az exactor a tömlöchajdúk valamelyikét vegye maga mellé. 1827-ben a szolgaszemélyzet béréhez rendelkezésére álló pénzösszeg átcsoportosításával - a tömlöchajdúk és a levélhordó katonák 100 forintos illetményét 80-ra mérsékelték - biztosították a rendek az esküdtek melletti tiszti hajdúk alkalmazását. 1828-ban az esküdteken kívül a számvevő és az aljegyző mellé is tiszti hajdút kívántak állítani, kérésüknek 1830-ben ismét nyomatékot adtak. A vármegyei közgyűlés végül 1832. december 21-én rendelte el az esküdtek mellé négy hajdú félfogadását 80—80 ezüstforint fizetéssel, valamint a többi hajdúval megegyező ruhajuttatással. Az új szolgák béréhez járult hozzá a nyolc lovas persecutor gyalogos szolgálatra való beosztása folytán megmaradt Ióporció összege is.486 A másodalispáni tiszti hajdú rendszeresítését a 17385/1831. június 27-i helytartó- tanácsi rendelet engedélyezte,487 ellenben 29109/1841. október 17. sz. alatt megtiltotta a központi esküdt és általában az esküdtek melletti hajdúk alkalmazását, csak az új központi szolgabíró fogadhatott fel egy tiszti hajdút. A rendek a leirat ismertetését követően az első alispán elnökletével deputációt neveztek ki a csendőrök elhelyezésének felülvizsgálatára.488 Az 1826. katonai év elejétől a rendes alispán kizárólag privát szolgálatra alkalmazott katonájától elvonták a lótartást, mivel az alispán a vármegyei lovas katonákat szükség esetén bármikor alkalmazhatta.489 1841-ben a mezőberényi esküdti poszt betöltőjének szolgálatára vármegyei hajdút rendeltek.490 Tömlöchajdú (custos carceris, rab őr) Az önálló vármegyei börtön felépítése előtt két megyei tömlöchajdú szolgált az uradalmi tömlöctartó parancsnoksága alatt. Az uradalom 1744-ben három saját hajdút tartott.491 Már 1790-ben szükségesnek tűnt a tömlöchajdúk létszámát egy fővel megemelni, végül 1792. augusztus 17-én határoztak úgy a rendek, hat - havi 6 forint fizetéssel ellátott - hajdú szolgálja a megyét, s egyikük havi 8 forint juttatással a többiek elöljárója legyen. Az 1793. június 21-én kiadott 14659. sz. helytartótanácsi rendelet az addigi hat hajdún kívül további négy személy alkalmazását tette lehetővé évi 100 forint bér mellett. A négy új szolgát az alispán fogadta fel, illetményüket augusztus 1-jétől folyósították. Mivel ezzel a hajdúk száma megfelelőnek bizonyult, döntés született arról, hogy a rabokat 1793. augusztus 1-jén átvezetik az új megyei tömlöcbe.492 1794-ben a rendek rendeletet alkottak a hajdúk kötelességéről. A hajdúk engedelmességgel tartoztak a tömlöctartónak, aki strázsára osztotta be őket. Éjjel-nappal őrséget kellett adni, téli hónapokban egy, nyaranta két óráig tartott a szolgálat. A strázsát készenlétben, fegyverrel, alvás nélkül kellett teljesíteni. Ha az őrt álló hajdú tüzet vagy más szerencsétlenséget észlelt, puskája elsütésével késedelem nélkül jelezte a veszélyt. A strázsát álló felvigyázott a vármegyeház udvarára, különösen az ott raktározott fára. Ha mégis káreset történt, példás büntetésre számíthatott és a veszteség megtérítésére is kötelezhették. A külső munkára rendelt rabokat egész mundérban, felfegyverezve őrizte, ha vármegyei tiszt486 Kgy. jkv. 2112-2113/1819, 1346/1821, 780/1822, 350/1825, 1921/1825, 135/1826, 1264/1827, 2501/1828, 886/1830, 1888/1832; BML IV. A. 4. c. 395/1827, 58/1833; kgy. ir. 282/1843. 487 Jkv. fog. 2022/1830; kgy. jkv. 1514/1831. 488 BML IV. A. 4. a. 9/1842; kgy. ir. 282/1843; kgy. jkv. 2441/1841. 489 Kgy. jkv. 1792/1826, 2008/1826. 490 Kgy. jkv. 2185/1841. 491 Kgy. jkv. 65/1722,6/1746,177/1746, 138/1747,110-111/1748,130/1748,151/1749,131/1750,128/1751; kgy. ir. 36/1744. 492 Jkv. fog. 1312-1313/1790,911/1792,627/1793. 80
