Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)

commissariusi poszt létesítésére tett javaslatot, a rendek 1794. augusztus 26-án két új állás mellett döntöttek, a két réginek pedig 50 forinttal felemelték fizetését.388 A bátorsági biztosi új posztot első ízben 1795. február 10-én töltötte be a főispán. A hivatalt elsőként viselő ifj. nemes Hajdú Mihály 1795. április 16-án tette le a hivatali esküt, 150 forint évi fizetését az eskü letételének napjától állapították meg számára.389 A két commissarius mellé 1795. május

1-jén nyolc pusztai katonát (persecutor) neveztek ki.390 A bátorsági biztos munkája sok lovaglással, testi törődéssel és felvigyázással járt együtt, a településeken és azok határában a lopások megfékezését várták tőle.391 A biztosok kötelességük teljesítése közben gyakran az életüket is kockára tették.392 A posztra jelentkezők közül előnyt élveztek a katonaviselt, nyelveket beszélő, nemes, Békés megyében érdemeket szerzett családból származó, fiatal, erős, jó testfelépítésű jelöltek. Az, aki „publicus hivatalban eddig járatlan, a megyében semmi érdeme”, a későbbiekben is esélytelennek bizonyult az állás megszerzésére.393 1813- ban utasították a csendbiztosokat, hogy 15 naponta jelentést tegyenek elfoglaltságukról, a kerülésekről a szolgabíráknak, akik a beadványokat időről időre továbbították az alispánnak.394

A biztosoknak és katonáiknak 1795-től fizetésükön felül lóporciót is biztosítottak.395

1838. június 30-án - fizetésük változatlanul hagyása mellett - a csendbiztosoknak napi két, persecutoraiknak egy-egy kenyérporció árát, havi 2, ill. 1 ezüstforintot állapítottak meg. Az összeg folyósítását 1838. november 1-jén kellett volna megkezdeni, ám a helytartótanács

1839. szeptember 12-i leiratában nem engedélyezte a kifizetést.396 A csendbiztosoknak ezen felül szolgálati lakás vagy kvártélypénz is járt.397

A tolvajláson ért bűnözőkkel vagy az intézkedéssel szembeszegülőkkel kapcsolatban minden esetben szolgabírói utasításnak megfelelően jártak el. A bűnüldözést megyei szinten az alispán irányította, és a szolgabírák útján ellenőrizte a két közbátorsági commissarius, valamint alárendeltjeik, a persecutor katonák munkáját. 1822-ben Békés vármegye a rögtönítélő hatalmat alkalmazhatta, élt is vele, 1831-ben ennek újbóli engedélyezését is kérték a nádortól. A nádor az 1840. január 14-től 1841. január 14-ig tartó időszakra is lehetővé tette - a 15119/1837. május 10. sz. helytartótanácsi rendelet megtartása mellett - a rögtönítélő bíróság gyakorlását Békés megyében.398

Omaszta Tóbiás addig Orosházán lakó biztost 1813. november 17-én Komlósra helyezték át, 1832-től ismét orosházi lakhatásra kötelezték. 1837-ben felmerült a csendbiztosi székhelyek megváltoztatása, ám a kérdés megvizsgálására kiküldött deputáció szükségte388 Kgy. jkv. 766/1794.

389 Kgy. jkv. 372/1795.

390 Kgy. jkv. 453/1795.

391 Kgy. jkv. 1074/1810.

392 Kgy. ir. 860/1816. 1838-ban László András Csanád megyei csendbiztost is agyonlőtték. BML IV. A. 4. c. 156/1838. Nemes Varga Mihály 1842-ben a békési kocsmában italosán kötekedett Vincze Józseffel, s arcul is ütötte a persecutort. BML IV. A. 10. c. 27/1842. Vincze József békési járási persecutort 1842-ben Dévaványán agyonverték. BML IV. A. 4. c. 661/1842; BML IV. A. 4. a. 783/1842.

393 Kgy. ir. 479/1824.

394 BML IV. A. 4. c. 30/1813. Az 1812. dec. 28-án kinevezett Omaszta Tóbiás 1813. ápr. 10-én adta be a kerülésekről írt első jelentését. Kgy. ir. 459/1813. Omaszta 1827. jún. 30-i jelentése világított rá, hogy a békési járási csendbiztos még egy beszámolót sem készített. BML IV. A. 4. c. 255/1827; BML IV. A. 4. a. 255/1827.

395 Kgy. jkv. 1196/1795,76/1797.

396 Kgy. jkv. 601/1838, 1104/1838, 1538/1839,1655-1656/1839, 1679/1839.

397 Jeszenszky Sándor Tótkomlósról Orosházára áthelyezett csendbiztos 1843-ban 50 pengőforint lakbérét 60- ra kérte felemelni. Egy alkalmas lakás bérleti díja 100-120 ezüstforint között változott. A csendbiztos előző, tótkomlósi kvártélyházát eladták, a befolyt tőke 60 ezüstforintot kamatozott. A rendek 1843-ban a csendbiztos 50 forintos lakbérének felemelését kérelmezték, a helytartótanács 60 forintban állapította meg az új ősz- szeget (7949/1845. márc. 4.), amit 1845. máj. 1-jétől folyósítottak. Kgy. jkv. 2580/1843, 2891/1843, 988/1845.

398 Kgy. jkv. 662/1831, 8/1840; BML IV. A. 4. c. 113/1822, 475/1841. A csendbiztosokat az 1837. máj. 23-i közgyűlés ismételten utasította a kétheti jelentések elkészítésére. Kgy. jkv. 1193/1837. 1838 áprilisában a csabai járási csendbiztosnak az alispán meghagyta, hogy jelentéseit Kálló csendbiztos mintájára, persecutoronként, időrendben, könnyen áttekinthető formában nyújtsa be. BML IV. A. 4. a. 268/1838.

70