Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
kaptak, amelyek a megyék szétválása után Novák György Csongrád megyei seborvosnál maradtak.331 A 24652/1790. október 8-i helytartótanácsi rendlet állatorvosláshoz szükséges eszközök megküldését ajánlotta. A lehetőséggel Békés megye nem élt, rendelkeztek a szükséges eszközökkel, többre pedig nem volt szükség.332 A vármegye ménlovait 1806-1808 között a gyulai uradalom lóorvosa, Pomutz János gyógyította, aki a kovácsmesterség körébe tartozó feladatokat is vállalt. 1810-ben, majd 1815—1818 között Pintér Ádám orosházi „orvosló kovács” látott el hasonló teendőket. Pintér gondoskodását a vármegye 1819-ben 60 forinttal díjazta. Az 1822-ben Szeghalomra hágatásra vitt ménlovak gyógyításáért Hegedűs Ferenc kovács 30 forint 10 krajcárt kapott. 1826-től kovácsmesterséget csak a baromorvosi végzettséget igazoló legény folytathatott, a kurzus hallgatása alól azonban - a barmok gyógyításától való végleges eltiltás mellett - a helytartótanács felmentést adhatott, esetleg a megyei baromorvoshoz utasította oktatásra a kérelmezőt. A rendek azonban 1836-ban kijelentették, hogy mindazokra, akik tapasztalati úton jártasságra tettek szert az állatok gyógyításában, és eredményesen működnek, nem tekintik érvényesnek a tilalmat.333 Az első alispán 1821-ben vetette fel a helyi ló- és marhatenyésztés fellendítése végett megyei baromorvosi állás rendszeresítését. Ugyanakkor a helytartótanács (1822. január 15.) az állatok gyógyítását és a ragályos betegségek kezelését a főorvos és a seborvosok feladatai közé sorolta. 1823. február 18-án végül mégis engedélyt adott 300 forint fizetés mellett vármegyei baromorvos félfogadására, előírva, hogy a poszt betöltője orvosi vagy seborvosi végzettségen felül a kétéves bécsi állatorvosi iskola bizonyítványát is felmutassa. A rendek a baromorvost 50 forint kiutalt lakbérrel gyulai lakhatásra kötelezték, szolgálati helye 1826-tól Csaba lett, 1828-ban a korábbi aladószedői kvártélyába költözött be. A baromorvos munkavégzéséhez 1824-ben Bécsben szereztek be 156 forint 35 krajcár értékben műszereket. Kötelességévé tették a megye területén lévő ménesek, gulyák, nyájak rendszeres megvizsgálását, a vásárokra vitt lovak, marhák közül a ragályos betegségben szenvedők elkülönítését, a fertőzések kellő időben való megfékezését. A betegnek talált marhákról és taknyos lovakról az orvos haladéktalanul jelentést tett a járási tisztviselőknek, akik két községi elöljáróval a helyszínre érkeztek. Az állatok agyonszúrását elkerülhetetlen esetben csak ezek jelenlétében vihették véghez.334 Bába (obstetrix) A török kiűzését követően Buda már 1690-től alkalmazott fizetett bábát, Szeged város tanácsa 1734 szeptemberében döntött évi 50 forint fizetés mellett tanult, esküdt bába félfogadásáról. 1747-re már 17 tanult bába működött Szegeden, Debrecenben 11 szülésznőt tar331 Kgy. ir. 461-462/1791; jkv. fog. 1069/1791, 385-386/1792. A helytartótanács 1788. okt. 3-án gyógyításhoz szükséges seb- és baromorvosi eszközöket küldött az egyesített vármegyéknek, amelyeket az 5549/1791. márc. 26-i rendelet értelmében Csongrád megyének kellett átadni. Az átadás-átvétel még 1791 júniusában megtörtént. Jkv. fog. 619/1791, 737-738/1791, 788-789/1791; kgy. ir. 1067/1791. 332 Jkv. fog. 1908/1790. 333 Kgy. jkv. 941/1832,1343/1832,1633/1832, 84/1833, 358/1833,1521/1833, 2011/1833, 2121/1833,1088/1834, 1414-1415/1834, 2085/1834, 2162/1834, 192/1835, 279/1836, 1986/1836, 12/1837, 1757/1837, 2574/1837, 2103/1837,2667/1837,542/1838,604/1838,652/1838, 669/1838,2216/1838,2059/1839,92/1840,1855/1840, 484/1841, 711/1841, 3261/1841, 747/1842, 904/1842, 1294/1842, 1600/1842, 1700/1842, 3125/1842, 2666/1843, 1846/1844, 366/1845, 1012/1845, 1260/1845, 1769/1845, 54/1846, 46/1847, 80/1847, 142/1847, 314/1847, 394/1847,1177/1847, 373/1847, 1999/1847, 2001/1847, 2061/1847. 334 BML IV. A 18. 6/1822, 494/1832; jkv. fog. 1614/1830, 1931/1830; kgy. jkv. 373/1808, 1547/1808, 1236/1811, 1842/1818, 506/1819, 1016/1819, 955/1821, 241/1822, 1273/1822, 339/1823, 635/1824, 686/1824, 816/1824, 1365/1824, 1394/1824, 1126/1825, 1155/1825, 1265/1825, 1644/1825, 1951/1825, 1951/1825, 1771/1826, 1930-1931/1826, 856/1827, 1463/1827, 1847/1827, 193/1828, 1380/1828, 1654/1828, 523/1829, 171/1834, 1071/1834. 64
