Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
tottak nyilván. A vármegyék közül Nyitra 1764-ben két okleveles szülésznővel rendelkezett. Vas megye okleveles bábája tanulmányait Bécsben folytatta, az 1760-as években Rohoncon működött. Torontál megyében a 200 forinttal díjazott állást csak 1784-ben rendszeresítették.335 1731-ben helytartótanácsi rendelet utasította az ország összes bábáját a nem katolikus újszülöttek szükségkeresztelésére is.336 A bábamesterség folytatására vonatkozó szabályokat a Torkos-féle Taxa Pharmaceutica Posoniensis (1745), a Planum regulationis in re sanitatis (1755), valamint a Generale normativum in re sanitatis (1770) írta körül kimerítő részletességgel. Fokozott odafigyelést vártak el a szülésznőktől a házasságon kívül teherbe esett asszonyok iránt, viszont 1783-ban helytartótanácsi rendelet tiltotta el a bábákat a marhakuruzslástól. Az 1831. évi kolerajárvány idején Békés megyében a fertőző betegek ellátását tilalmazták, ugyanakkor Kroh Borbála németgyulai bábát - aki a rendelkezést megszegve 14 pácienst ápolt - 14 váltóforinttal jutalmazták meg.337 1766-ban helytartótanácsi rendelet egy szülésznő tartására kötelezte a vármegyéket, számukat 1774-ben összeíratták, és lehetővé tették évenkénti 60 forint juttatással járási bábák alkalmazását.338 A felfogadott bába nem a vármegyei főorvos, hanem a működési helye szerint illetékes járási szolgabíró előtt tette le a hivatali esküt.339 A Békés vármegyei tisztviselők és a szolgaszemélyzet illetményeit rögzítő évenkénti tabellák először 1793-ban rögzítették a bábabéreket. Ebben az évben az egyetemi oklevéllel rendelkező szülésznő 100, a megyei főorvos előtt vizsgát tett társa 60 forint fizetést élvezett.340 A gyulai bába számára 1804-ig nem ítéltek meg külön lakbért, mivel 100 forintnyi fizetése - ami 40 forinttal meghaladta az endrődi bába konvencióját - magába foglalta ezt a tételt. 1805. szeptember 26-tól viszont már mindhárom vármegyei bába számára egységesen 24 forintnyi kvártélypénzt is folyósítottak. Salamon Katalin 1844-ben a tőle három éve visszavont lakbér újbóli kifizetését kérte, de folyamodványát elvetették.341 A helytartótanács 1808. július 12-i rendelete értelmében Prehoffer Margaréta megyei szülésznő fizetését 40-ről 100 forintra emelték fel.342 A falusi bábák a vármegyei orvosok, esetleg a sebészek vagy okleveles bábák irányítása alatt néhány hetes, legfeljebb 2-3 hónapos képzésben részesültek. 1781-ben az első szarvasi szülésznő, Kollár Júlia Jósa Istvántól nyert oktatást. Ebben az időszakban Beyschlag János járási chirurgus három nyelven tartott tanfolyamot minden, a megyében alkalmazásban álló szülésznő számára. Beyschlag 1787-ben Szarvason egyhetes tanfolyamot hirdetett. Az 1780-as évek második felében a kurzus hallgatóit Abaúj-Torna és Békés-Csanád vármegyében egyaránt a megyei bába vizsgáztatta.343 1795-ben Békés vármegyében a seborvosok által oktatott asszonyokat több helyen a megyei főorvos vizsgáztatta és látta el hiteles bizonyítvánnyal. Rigler Zsigmond 1808-ban 14 napra beosztott „bábasági oskola” tervével állt elő. A csabai szülésznők 1814-ben Szarvason vettek részt szakmai képzésen, miután 335 Magyary-Kossa, 1940. 8., 95., 142., 160., 187., 190. p.; Szállási, 1994., [4-6], p.; Bencze, 1965. 53. p.; Bobula, 1933. 165. p. 336 Kgy. jkv. 390/1731, 1181/1795, 501/1802, 844/1805, 1255/1807, 729/1826; kgy. ir. 86/1769. 337 Magyary-Kossa, 1940. 84-85., 209. p.; Bencze, 1965. 54. p.; Donáth, 1964. 112-113. p.; Krász, 2004. 607-609. p.; BML IV. A. 18. 464/1831; kgy. jkv. 2146/1831, 2412/1831; kgy. ir. 100/1745, 251/1770. 338 Fazekas, 1975. 139.; Demkó, 1894. 478-479., 522-523. p. 339 Kgy. jkv. 729/1826, 1033/1826. 340 Kgy. ir. 1049/1793, 160/1817, 2094/1819, 63/1825, 554/1827, 2503/1828, 655-656/1835, 1164/1840, 2318/1841. 341 Kgy. jkv. 695/1802, 65/1804, 1102/1805, 443/1844. Már az 1788. febr. 18-án kiadott királyi rendelet előírta, hogy a pesti egyetemről a megyék, városok szolgálatára utasított bábák lakásáról gondoskodni kell. Ezen felül 1781-től a leutazással járó költségeket - állomásonként 40 krajcár útiköltséggel számolva - hasonlóképpen meg kellett téríteni. Demkó, 1894. 523-524. p. 342 Kgy. jkv. 1183/1792,220/1808. 343 Krász, 2003. 205. p.; Tessedik-Berzeviczy, 1979. 309-310. p.; Implom, 1973. 180. p. 65
