Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Hivatali pályafutását mint gyakornok Békés vármegye irodáján kezdte meg. 1840. június 26-án felvételt nyert a vármegye írószobájába, a hivatali esküt még ezen a napon letette.2016 Az 1840. november 25-i tisztújítás alkalmával a főispán kancelláriai kiadóvá és tiszteletbeli aljegyzővé nevezete ki. 1842-ben Pestre utazott, augusztus 21-től október 17-ig volt távol. Ez idő alatt Szucsu Péter írnok helyettesítette. Ügyvédi oklevelét az 1842. december 16-i közgyűlésen mutatta be. A Lengyel Géza halálával megüresedett mezőberényi esküdti posztra - Farkas Béla és Szeghő Alajos után, sorrendben elsőként - 1842. december 12- én Sípost ajánlották a rendek a főispán figyelmébe. Gróf Károlyi György helybenhagyta az előterjesztést. Újonnan szerzett hivatalába 1843. március 4-én iktatták be Sípost. A soron következő tisztújításon, 1843-ban vízi és úti főbiztosnak jelölték, végül 1843. július 3-án közfelkiáltással szeghalmi esküdtté (1843—1846) választották meg. Posztján 1846. július 28- án megerősítették, állomáshelyét Mezőberényben foglalta el.2017 Az esküdtséget a szabadságharc idején, 1849. június 11-én az első alispáni méltóságra cserélte fel. A hivatali esküt a közgyűlés színe előtt ezen a napon tette le. Hivatalától két hónappal később vált meg, alispáni jegyzőkönyvét augusztus 25-én zárta le.2018 A szabadságharc bukása után Sipos Sándor Szarvason telepedett meg, a Bolza, Inkey és Mitrovszky családok uradalmi ügyvéde lett. Több uradalom jószágigazgatója (1874) volt. 1874. május 12-én a Kákafoki Gáttársulat igazgatójává választották meg. A királyi közjegy- zőségek felállítása után - az 1874. évi 35. törvénycikk értelmében - királyi közjegyzővé nevezték ki Szarvasra. Ezzel egyidejűleg, 1875. augusztus 5-én az Aradi Ügyvédi Kamara kitörölte Sípost ügyvédi lajstromából. Közjegyzői hivatalát 1889-ben bekövetkezett haláláig folytatta.2019 Sipos Sándor már debreceni diákként fogékonynak bizonyult a szépirodalom iránt. Költeményei a Lantban és a Carminában jelentek meg. Három felvonásos népszínművét, A puszta menekültjeit 1879-ben Szarvason adta ki. 1847-re készült el egy iskolai kézikönyv gyanánt írt - de közelebbről nem ismert - történeti tárgyú munkával.2020 Sixti László Tolna megyei adószedő (1828) volt. Az 1828. június 25-i tisztújítás alkalmával a főispán Békés vármegye táblabírájává nevezte ki. Az esküt még ezen a napon letette.2021 Skerlecz Ferenc ("1728 k. - +1802. október 10.2022) Zágráb vármegyei család sarja. A família a XVIII. században két ágra szakadt: az egyik Hor2016 I<gy. jkv. 1077/1840. 2017 Sipos Sándor szeghalmi esküdtként kifejtett tevékenysége jól dokumentálható. Működéséről, eljárásairól hivatali naplót (1843. júl. 3.-1848. márc. 7.) vezetett, a bűnesetek elítéltjeiről és a bűnügyekről jegyzőkönyvet vett fel. BML V. A. 326. f./3.; kgy. jkv. 1932/1840, 3010/1842, 2465-2466/1842, 2882/1842,1180-1181/1843, 1700/1846, 1706/1846; BML IV. B. 152. b. 2579/1850; BML IV. A. 4. a. 847/1842; BML IV. A. 1. a. 22/1843 (repertóriumi bejegyzés). 2018 BML IV. B. 102. a. sz. n./1849. jún. 11. Kis Antal főszolgabíró jelentése (Gyula, 1850. nov. 18.) szerint Sipos az alispáni posztot legkevésbé sem kívánta elnyerni, helyette szívesebben lett volna szolgabíró. BML IV. B. 152. b. 2579/1850; MOL D 289. sz. n./1849. nov. 3; BML IV. B. 104. a. 280/1849. Sipos Sándor alispáni hivatalából történt elmozdítását Szűcs Sámuel királyi biztos 4/1849. sz. alatt jelentette a kerületi főispánnak. A felterjesztés szerint Sipos az orosz seregek ittléte idején a bankjegyek ügyében - az országos főbiztos mellőzésével - közvetlenül az orosz főparancsnokhoz folyamodott, emiatt Zichy Ferenc országos főbiztos Nagyváradon „keményebben megdorgálta”, nem sokkal ezután pedig elmozdították alispáni hivatalából. BML IV. B. 151. 3-4/1849 (mutatókönyv). 2019 BML IV. B. 152. b. 2411/1850; BML IV. B. 407. b. 527/1875, 1737/1875, IV 321/1889; Békésmegyei Közlöny, 1. (1874. máj. 24.) 17. p. 3.; Békés, 8. (1889. szept. 15.) 37. p. [4], 2020 Szinnyei, 12. köt., 1908. 1169. col.; TREL 1. 1. s. Békés-Bánáti egyházmegye, egyházközségi és iskolai kimutatások. 2021 Kgy. jkv. 1281/1828. 2022 1802. okt. 10-én 70 éves korában hunyt el. MOL X 6273. Szombathely-Ólad, r. kát. hal. akv. 17/1802. Özvegye, nemeskéri Kiss Rozália 1802. nov. 2-án tudatta Békés vármegyével, hogy férje egy hónapi betegeskedés 445
