Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
vátországban maradt és a lomnicai előnevet használta, a másik ág a dunántúli vármegyékbe telepedett át, kiváltképpen Baranyában fordultak elő. Skerlecz Sándor (1700-1763) és Rosty Julianna (1710-1763) gyermekei Ferenc (11802) és Júlia (1739-1779) voltak. Skerlecz Ferenc nemeskéri Kiss Rozáliát vette feleségül, akitől hat gyermeke született: Borbála (1779- 1834), Anna Mária, Anna, Antónia (1770-1820), József (1767-1835) és Ferenc.2023 Skerlecz Ferenc a jogi tanulmányokat és a hozzákapcsolt gyakorlatot a királyi kúria mellett teljesítette. Ezután a magyar királyi udvari kancellária expeditora lett. Ugyanitt gróf Nádasdy Lipót személyi titkárává nevezték ki. Halála után hivatali utóda, erdődi gróf Pálffy Miklós is igényt tartott szolgálataira. Rangemelkedést jelentett számára a valóságos kancelláriai titkárrá történt előléptetése, ezzel egyidejűleg a Szent fstván-rend írnoki teendőit is ellátta 1764-től 1769-ig.2024 1769. január 18-án helytartótanácsi tanácsos lett, december 11-én a helyettes iroda-igazgatóságig vitte. Hat év múltán, 1775. február 20-án - gróf Balogh László nyugalomba vonulásával - formailag is átvette az ügyek vezetését, ettől kezdve rendszerint való irodaigazgatóként működött.2025 Skerlecz Ferenc sokrétű helytartótanácsi munkát fejtett ki. Foglalkozott a szempci (később tallósi) javítóház, a pozsonyi zálogház kérdéseivel. Skerlecz elé kerültek a helytartótanács kebelbeli ügyei, köztük az éves, havi jelentések, vagy éppen a tisztviselők felvétele, kinevezése, fizetése, nyugdíj-jogosultsága. Hozzá tartozott a rang- és címadományozás, a nemességvizsgálat és az uralkodócsaládot érintő kérdések. Teendői 1783-ban kiegészültek a külföldön tanuló protestánsokkal kapcsolatos ügyintézéssel, valamint a katonáskodás alóli felmentéssel. Állandó feladatain túl több bizottságban is tevékenykedett. Balogh László irányítása mellett Kvassay Józseffel együtt kidolgozta a helytartótanácsi regisztratúra munkautasítását, amit Mária Terézia is elfogadott, és 1770. július 6-i rendeletével adott ki.2026 A jezsuita rend feloszlatásával összefüggésben 1773 novemberében a helytartótanácson belül Fekete György országbíró elnöklete alatt külön tanulmányi bizottságot állítottak fel, amelyben Skerlecz is helyet kapott. 1774 januárjától azonban - a Kressel-féle udvari tanulmányi bizottság létrehozásával - csak formai feladatoknak tettek eleget. A helytartótanácsi tanulmányi bizottság alosztályaként 1775-ben létesített ún. iskolabizottság is számot tartott Skerlecz Ferenc munkájára. Gróf Balassa Ferenc vezetésével a népiskolák ügyeit intézték, működésüket az 1777. augusztus 2-án kiadott Ratio Educationís szüntette meg.2027 Skerlecz helytartótanácsi tanácsossá történt kinevezése évében, 1769-ben a Szent István- rend heroldjává lépett elő. A címernöki feladatot 1773-ig teljesítette, amikor érdemei elismeréseként elnyerte a középkeresztet.2028 II. József 1783. július 28-án Skerlecz Ferencet a Békés megyei főispáni hivatal adminisztrátorává tette. Beiktatására egy évvel később, 1784. június 30-án került sor.2029 Nem sokáig vezethette azonban Békés vármegyét, ugyanis 1785 tavaszán gr. Teleki Sámuel lett az újonnan kinevezett főispáni helytartó. Skerlecz visszatért a helytartótanácshoz - régi pozíciója ez idő alatt is megmaradt — és mint irodaigazgató 1797. február 24-én 3000 forintos évi fizetése után élete 72. (!), házassága 41. évében elhunyt. 1802. okt. 12-én az oladi templom családi sírboltjában temették el, a gyászszertartást nov. 24-én Óladon tartották. Kgy. ir. 1327/1802. 2023 Skerlecz Ferenc fia, József a helytartótanácsi munkában apja követője lett. 1785. nov. 11-én tette le az eljárási esküt (iuramentum praxeos), 1787. febr. 20-án fogalmazóvá nevezték ki, mint ilyen a rákövetkező napon esküdött fel. Skerlecz Ferenc unokája - József lánya —, Jozefa Atzél Antal felesége lett, aki 1836-1841 között Békés vármegye főispáni helytartója volt. MOL P 606. 1., 8. tét.; Gudenus, 1. köt., 1990. 130., 424. p.; uő., 3. köt., 1998. 321. p.; MOL C 97. (Series alphabetica individuorum consilii); Nagy, 10. köt., 1863. 242-243. p. 2024 Kgy. ir. 224/1784; Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 130. p. 2025 MOL C 97. (Series alphabetica individuorum consilii); Ember, 1940. 17. p. 2026 Felhő-Vörös, 1961. 138. p.; Ember, 1940. 60. p. 2027 Egyebek mellett a reform előkészítéséhez szükséges helyi vizsgálatokat végezték el. Kérdőívet vettek fel az egyes iskolákról, alapítványokról. Felhő-Vörös, 1961. 265., 279. p. 2028 Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 17., 130. p. 2029 Kgy. ir. 352/1783, 223-227/1784. 446
