Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

Aszalay László, szendrői (*1769 k. - 11847. november 2., Mályi)

Tolna (1802) és Borsod vármegye táblabírája volt. 1802. március 10-én Békés vármegye tábla- bírájává nevezték ki, az előírt esküt ugyanezen a napon, a főispáni beiktatás alkalmával tette le.67

Atzél Antal, báró, borosjenői (*1789. július 21., Buda - 1T868. május 13., Bécs68)

A család bárói és nemesi ágát Atzél István (+1815) - Temes vármegye első főjegyzője (1779- 1785), a királyi ítélőtábla előadó tanácsosa, nádori ítélőmester, királyi személynök, valódi belső titkos tanácsos, a Szent István-rend kiskeresztese, Békés vármegye táblabírája - alapította meg. 1782-ben adományba kapta Németságot, 1803. július 1-jén elnyerte Borosjenőt- és vele a borosjenői előnevet -, amelyet Sikulával, Apatelekkel, Gyarmatával együtt még ebben az évben birtokba is vett, Gurba 1808-ban lett a családé.69 Atzél István és gyulai Gaál Borbála (1768-1805) gyermekei - Antal, János (11853), József (11845), Sándor (1795-1848)- közül Antal 1838. január 29-én Arad vármegyétől nemesi bizonyságlevelet kapott, ami alapján a szomszédos Békésben is valóságos nemesnek ismerték el (Gyula, 1838. június 30.).70 1857. március 27-én elnyerte az osztrák bárói rangot. 1813. március 7-én Borosjenőn kötött házasságot lomniczai Skerlecz Jozefával (1797-1848). Lajos (1828-1904) fiuk 1875. október 5-én a Magyarországra kiterjesztett magyar báróságban részesült. Lajos halálával az Atzél család bárói ágának magva szakadt.71

Bedekovich Ferenc főispán 1818. szeptember 22-én Atzél Antalt - mint több vármegye táblabíráját - Békés megyei táblabíróvá nevezte ki. Az esküt az 1818. október 15-i különös gyűlésben tette le. Az 1820-as években ugyanezt a méltóságot viselte Temes megyében is,

1828-ban ugyanott másodalispánnak akarták megválasztani, de ekkor nem vállalkozott a feladatra, az 1832-es tisztújításon pedig kisebbségben maradt. Az 1832-1836. évi ország- gyűlésen Arad vármegye követeként vett részt.72

Nagy előrelépést jelentett Atzél Antal számára Békés vármegye főispáni helytartójává történt kinevezése (Bécs, 1836. május 19.), amire Lánczy József felmentése után került sor. Atzél helytartó lett, mivel az uralkodó a főispáni címet meghagyta Lánczynál. A megye közönsége június 22-én szembesült a királyi döntéssel, amit nyílt elutasítással fogadott. A rendek egyhangú határozata szerint semmiféle tiszteletadást nem tanúsítottak Atzél irányába, egyedül azt hagyták meg az első alispánnak, hogy az 1836. július 28-ra kitűzött székfoglaló közgyűlés időpontját közhírré tegye.73 Az adminisztrátor előző nap este érkezett Gyulára öccse, Atzél József társaságában, ám a megyeszékhelyen csak gyér számú kíséret várta.74 Atzél Antalt adminisztrátorsága második évében, 1837-ben császári királyi udvari tanácsossá nevezte ki az uralkodó. 1838-ban az árvízkárosultak megsegítésére 40 ezüstforintot ajánlott. Békés vármegye éléről 1841. szeptember 16-án mozdították el, egyúttal Csong- rád vármegye főispáni helyettesi méltóságával ruházták fel. Atzél 1841. szeptember 19-én Németságról írt levelében vett búcsút Békés vármegyétől.75

kgy. jkv. 900/1836; BML IV. A. 4. c. 434/1837.

67 Jkv. fog. 116 72/1802; OSZK PAT, gyászj. (Mályi, 1847. nov. 2.).

68 Teljes neve: Atzél Antal József Éliás. Gudenus, 1. köt., 1990. 71. p.

69 Lendvai, 2. köt., 1896. 30. p.; kgy. jkv. 749/1803, 991/1808; kgy. ir. 116 ‘A/1802 (jkv. fog.).

70 Kgy. jkv. 1132/1838; BML IV. A. 1. j. 4.; Lendvai, 2. köt. 1896. 30-31. p.; Hellebronth, s. a. 65-66. p.

71 Atzél Antal felesége Skerlecz Ferenc - korábbi Békés vármegyei főispán - unokája volt. Lajos fiukon kívül még két gyermekük volt: Mária (1T833) és István (1824-1866). Magyar nemesi almanach, 1910. 10. p.; Gudenus, 1. köt., 1990. 71-73. p.; Nagy, Pótlék-köt., 1868. 9-10. p.; OSZK PAT, gyászj. (Pozsony, 1833. márc. 26.).

72 Kgy. jkv. 1473/1818; Márki, 1895. 659. p.; Lendvai, 2. köt. 1896. 30-31. p.

73 BML IV. A. 4. c. 115/1836, 120/1836, 126/1836; kgy. ir. 934-935/1836; vö. kgy. ir. 934/1836 (jkv. fog.) és Karácsonyi, 1. köt., 1896. 369-370. p., ahol a királyi kinevezés dátumaként tévesen 1836. máj. 10. szerepel.

74 Hasonlóan fagyos légkörben zajlott a beiktatási ceremónia is, ahol az eskü után - amit Boczkó Dániel indítványára Novák Antal főjegyző kezébe, magyarul tett le a helytartó - Atzél székfoglaló beszéde következett, amelyre azonban senki se válaszolt. Kgy. jkv. 1362-1363/1836; Békésmegyei tudósítások, 1883. 140-143. p.; Kossuth, 1966. 674-675., 716-719. p.

75 A rendek távozása után is ellenségesen viszonyultak Atzél személyéhez. Elmarasztalták, amiért a magánutazásaihoz használt előfogatok árát nem térítette meg. Tartozását 1845-ben is számon tartották, amikor a régi mu211