Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Atzél Antal 1842-ben Torna vármegye főispánja lett, 1845-1848 között pedig Csanád megye élére került.76 Atzél István, borosjenői (tl815. július 2., Borosjenő) Feleségétől, gyulai Gaál Borbálától (1768-1805) született gyermekei: Antal (1789-1868), János (tl853), József (t 1845), Sándor (1795-1848).77 Temes vármegye első főjegyzője (1779-1785) volt. 1786-tól a királyi ítélőtábla előadó tanácsosa lett. A pesti királyi tábla bírája, királyi tanácsos, a Szent István-rend kiskeresztes vitéze, a nádor ítélőmestere volt. 1808. június 7-én királyi személynökké nevezték ki. A valódi belső titkos tanácsosi és alkancellári posztot ugyancsak elnyerte. A főispán 1802. március 10-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, a hivatali esküt 1803. augusztus 16-án tette le.78 Atzél János, borosjenői (*1794 k. -11853. április 5., Arad) Atzél István (t 1815) és gyulai Gaál Borbála (1768-1805) fia. Arad vármegyei táblabíró (1836), a megye cs. kir. megyefőnöke, a Ferenc József-rend lovagja volt. Atzél Antal 1836. július 28-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.79 Atzél József, borosjenői (ti845) Atzél István (t 1815) és gyulai Gaál Borbála (1768-1805) fia. Arad megyei táblabíró, császári királyi kamarás (1825) volt. Lánczy József 1825. július 26-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.80 Atzél Sándor (*1795, Borosjenő - 11848) Atzél István (11815) és gyulai Gaál Borbála (1768-1805) fia. Arad vármegye ajánlására felvételt nyert a nemesi testőrségbe, ahol 1813. május 10.-1813. szeptember 15. között szolgált. Innen alhadnagyi rangban a 9. Frimont huszárezredhez osztották be, 1814-1816-ig főhadnagy volt. Az Arad megyei főszolgabírói (1825), 1834-től 1838-ig a másodalispáni méltóságát viselte.81 Lánczy József 1825. július 26-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.82 Auersperg Henrik, gróf Ezredes kapitány (1825). Lánczy József 1825. július 26-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.83 Augusz Imre 1836. június 25-én mutatta be a pesti egyetemen kiállított földmérői diplomáját. Gyakorlati idejét a Békés vármegyei Fehér-Körös és a Bihar vármegyei Berettyó szabályozása körül töllasztás címén perbe idézték. Atzél a pereskedést nem várta be, hanem a kérdéses 157 forint 45 krajcárt lerótta a megyei pénztárnoknak. A vármegye Atzél áthelyezése után még a főispáni hajdú kardtarsoly-szíját, övét, csákóját [!] is visszakövetelte. Atzél a vármegyeházán hátrahagyott ingóságait - házi bútorokat, konyhaszereket, a borkészletet és egyéb apróságokat - Hahóthy László építő inspector közreműködésével 1841. okt. 15-én árvereztette el Gyulán. BML IV. A. 4. c. 929/1841; kgy. jkv. 680/1838, 2312-2313/1841, 26/1842, 61/1842, 322/1842, 490/1842, 782/1842, 942/1842, 1437/1842, 608/1845, 1961/1845; BML IV. A. 4. a. 490/1842; Lendvai, 2. köt. 1896. 30-31. p. 76 Lendvai, 2. köt. 1896. 31. p.; Somogyi, 1889. 143. p.; Thewrewk, 1861. 24. p. 77 Farádi, 1927. 152-153., 163. p. 78 Kgy. jkv. 749/1803, 991/1808; jkv. fog. 116 72/1802; Lendvai, 1899. 30-31. p.; Farádi, 1927. 25., 167. p. 79 Kgy. jkv. 1371/1836; OSZK PAT, gyászj. (Arad, 1853. ápr. 5.). 80 Kgy. jkv. 995/1825. 81 Hellebronth, s. a. 65-66. p. 82 Kgy. jkv. 995/1825. 83 Kgy. jkv. 995/1825. 212
