Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
1791-ben 3 sessio föld után 150 forintjövedelemmel rendelkezett a vármegyétől kapott éves béren felül.59 Angyal József királyi tanácsos, udvarnok (aulae regiae familiáris) volt, Békés megyei alispáni méltóságát 1793-ban bekövetkezett haláláig viselte.60 1793. augusztus 25-én kelt végrendelete értelmében összes javait felesége örökölte, azzal, ha férje előtt meghalna vagy újra férjhez menne, a vagyon %-e az Angyal rokonságé legyen. A tőke felével az özvegy szabadon rendelkezhetett, további % rész kamataiból a vármegye szegényeit kellett felsegíteni. Tomcsányi Johanna ugyanilyen szellemben végrendelkezett 1794. április 16-án. A javai eladásából befolyt összeg negyedét - annak kamataival együtt - a gyulai, esetleg más községbeli szegény katolikusok közt rendelte évente kiosztani. Az alapítvány - Csupor László 1806. október 8-i jelentése szerint - 2586 forint 14 V2 krajcárral gazdálkodhatott. Évről évre a vármegyei közgyűlés előtt számoltak be az alapítvány működéséről, a kamatok felhasználásáról. 1840. március 26-án az Angyal-Tomcsányi alapítványt a megyei kórházalaphoz csatolták, ugyanis a tőke után olyan csekély kamat folyt be, ami alig volt több egy napi alamizsnánál. A pénz kiosztásakor is sok esetben igazságtalanul jártak el.61 Antal Pál 1790. április 1-jétől 1790. április 18-ig a vármegyei levéltárban dolgozott mint diurnista.62 Antalfy István A magyar királyi kamara számvevő tisztje (1828). A főispán 1828. június 26-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, az esküt 1830. szeptember 15-én tette le.63 Antalfy Lajos 1833. április 22-én a törvényes gyakorlás végett Békés vármegye írószobájába bevették, a hivatali esküt még ezen a napon letette.64 Antalics Mátyás 1754. november 20-án Békés vármegyei katonának (1754-1755, 1758, -1761) esküdött fel. Megyei szolgálata 1761. november 1. előtt szűnt meg.65 Aszalay József (11906 e.) Református vallású. 1837. október 17-én Debrecenben kötött házasságot néhai Dinnyés György debreceni lakos lányával, Aszalay György mostohagyermekévei, Dinnyés Juliannával. 1846-ban Szilágyi Mihály méhkeréki jegyző és Polgári Terézia lányát, Veronikát (1828 k.-1906) vette feleségül. Szilágyi Veronikától született fia, Gyula dobozi községi főjegyző lett. 1836. május 2-án a törvényes gyakorlat folytatására bevették a vármegye írószobájába, a hivatali esküt még ezen a napon letette. Dobozi jegyző (1837-1846) volt.66 59 Kgy. ir. 438‘/2/1791. 60 Németh József táblabíró vezetésével bizottságot küldtek az elhunyt házához, hogy a megye pecsétjét átvegyék. A halálesetről a főispánt is értesítették. Kgy. jkv. 946-948/1793, 153/1795. Angyal özvegye, Tomcsányi Johanna arra kérte (Gyula, 1793. október 27.) a rendeket, hogy a férje után maradt, vármegyét illető „több rendbéli írások" további sorsáról intézkedjen. Az e célból kiküldött bizottmány 1794. febr. 5-én arról számolt be, hogy az iratokat 13 csomóban, lepecsételve a levéltárba helyezték. A deputáció két olyan átiratra bukkant - az egyik Bihar, a másik Szabolcs vármegyétől érkezett -, amelyeket a közgyűlés színe előtt még fel sem olvastak. Kgy. jkv. 107/1794; kgy. ir. 952/1793. 61 Berkes, 1903. 19-21. p.; kgy. jkv. 707/1804, 873-874/1806, 134/1809, 863/1812, 429/1840. 62 Jkv. fog. 1172/1790; kgy. ir. 1172/1790. 63 Kgy. jkv. 1374/1828; jkv. fog. 1383/1830. 64 Kgy. jkv. 650/1833. 65 Kgy. jkv. 164/1754, 79/1755,117/1761; kgy. ir. 97/1758. 66 BML XXXIII. 1. Doboz, hal. akv. 126/1906; BML IV. 426. Doboz, ref. egyb. akv. 1837. okt. 17., 1846. márc. 18.; 210
