Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
A magyar archontológiai és prozopográfiai kutatás múltja és jelenlegi állása, különös tekintettel a vármegyékre. Historiográfiai áttekintés - Békés megye archontológiája
annak fő hivatalait hajdan és most viselő hazánkfiainak idősor szerint készített lajstromát históriai és statisztikai jegyzetekkel” kívánta megjelentetni, ami a megyei főispánokra, helytartókra, első- és másodalispánokra is kitért. A Karassiay-féle összeállítás túlmutatott az eredeti kérésen, amennyiben egybegyűjtötte az 1715-1839 között méltóságot viselt 16 főispánt, főispáni helyettest, 11 rendszerinti alispánt, négy másodalispánt, továbbá - ugyanebben az időszakban - az országgyűlésre kiküldött vármegyei követeket.46 Tudományos igénnyel jelentette meg 1855-ben Palugyay Imre az 1715-1849 között méltóságot viselt főispánok névjegyzékét, Haan Lajos Századokban közzétett névsora (1867) a rendelkezésre álló szakirodalom alapján már Békés vármegye középkori főispánjait is igyekezett felkutatni, kezdve Péter comesszel, akit 1067-ből említenek az oklevelek ebben a minőségben. Haan igyekezete ellenére komoly akadályokkal találta szembe magát, amit a XI-XVI. századból gyéren, egyenetlenül fennmaradt forrásoknak tudhatott be. Az 1715—1849 közti méltóságsor ugyanakkor - a szinte hiánytalanul meglévő vármegyei közgyűlési jegyzőkönyveknek köszönhetően - teljesnek mondható. A munka a szabadságharc évét tekintette korszakhatárnak, mivel Haan 1867-ben úgy látta, hogy „az ezutáni időkben kik valának kir. biztosok, megyefőnökök, majd ismét főispánok és administratorok: újabb dolog, hogysem arra nézve a történetnyomozó kutatásaira s följegyzéseire még szükség lenne.”47 Haan három évvel későbbi monográfiája, a Békés vármegye hajdana XII. fejezetében már 1067-től egészen 1864-ig kísérte végig a főispánokat. Újdonságként ismertette az alispánokat ([1461] 1715-1867) és az országgyűlési követeket ([1447] 1715-1847) is.48 A főispánok nevén, működési évkorén kívül a hivatali- és életútra vonatkozó értékes adalékkal is szolgált a Magyarország főispánjainak albuma, 1067-1876 közt tekintett végig a békési méltóságviselőkön. Maga az adatsor Rátz Mátyás Békés vármegyei hivatalnok tájékoztatása nyomán - amely teljes egészében a Haan-féle összeállítást vette át - jutott el Somogyi Zsigmondhoz.49 A szerző 1902-ben megjelent második vállalkozása részben megismételte az előzőeket, de az időközben beállt változásokat is figyelembe vette, az 1897. évvel bezárólag.50 Békés vármegye törvényhatósága megbízásának tett eleget Karácsonyi János, amikor a millennium méltó megünneplése jegyében háromkötetes monográfiában dolgozta fel a megye múltját. Tekintettel a középkori előzményekre, a mű megjelenéséig sorra vette a főispánokat, alispánokat, de az országgyűlési követeket - 1848 után pedig a járásonként megválasztott képviselőket jegyzőket, szolgabírákat, esküdteket sem hagyta figyelmen kívül. A pénztárnokok, számvevők, levéltárnokok, ügyészek, fizetéses táblabírák és az árvaszéki tagok is kutatása részét képezték.51 A Békés vármegye főispánjait érintő újabb archontológiai összeállítás száz évvel később, 1994-ben jelent meg; Fallenbüchl Zoltán - fentebb már említett kötetében - az 1526-1848 közötti korszakot tette vizsgálódás tárgyává. A méltóság viselésének időha46 Kgy. jkv. 992/1825; BML IV. A. 4. a. 274/1839, 442/1839; BML IV. A. 4. c. 442/1839; Szinnyei, 5. köt., 1897. 1148-1149. col. 47 Palugyay, 1855.; Haan, 1867. 278. p. 48 Békésvármegye tisztviselői. In: Haan, 1. köt., 1870. 103-110. p. A mű alapjául szolgáló szerzői kézirat ennél részletezőbb, amennyiben 1891 májusáig, Reiszig Ede kinevezéséig tárgyalja a főispánokat. Előnye még az is, hogy - a nyomtatott változattal szemben - az egyes személyek hivatali működését, életútját is vizsgálódás tárgyává tette. Az előzőekhez képest további változás, hogy a diétái követek bemutatását követően az 1848 utáni országgyűlési képviselőket is ismertette. Békés vármegye történetei, a’ honfoglalás ezer éves iubilaeuma alkalmából a’ vármegye közgyűléseinek megbízása folytán írta Haan Lajos. Kézirat. BML XIV. 58. 49 Somogyi, 1889. 111-116. p. Békés vármegye szándéka szerint be kívánta szerezni a vármegyei szakkönyvtár számára a 80 ív terjedelmű, nagy album alakú munkát, annál inkább, mivel az „úgyszólván csak a vármegyék és főispán urak számára készült”. A belügyminiszter azonban nem adta beleegyezését, hogy a fűzött példány 28 forintos árával megterheljék a házi pénztárat. 1891-re annál kínosabb helyzet állt elő, amikor kiderült, Békés, Nagy- és Kis-Küküllő vármegyét leszámítva az ország valamennyi törvényhatósága megrendelte Somogyi könyvét. BML IV. B. 407. b. IV 110/1888. 50 Somogyi, 1902. 44-47. p. 51 Karácsonyi, 1. köt., 1896. 472-480. p. 18
