Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 1. A lakosság számának emelkedése a század közepétől

Úrbéres családfők a derecskéi uradalom árvizes településein (1786) település neve jobbágy házas zsellér hazátlan zsellér Bagos: nem árvizes Berettyóújfalu 6 228 19 Derecske 350 88 34 Feketebátor 9 29 20 Félegyháza 25 104 7 Gáborján 73 28 12 Kaba 241 133 9 Kornádi 90 74 20 Konyár 114 98 7 Méhkerék 24 6 Mezősas 69 23 7 Nagybajom 87 45 3 Nagyszalonta 263 304 75 Oláhszentmiklos 51 26 2 Sáránd: nem árvizes Zsadány 75 2 2 Összesen 1477 1188 217 Látható, hogy a derecskéi uradalom árvizes falvaiban nagyobb volt a zsellérek aránya, mint Bihar megye többi érintett helységében. E településeken 2912 úrbéres családfőt vettek számba, akik közül 48,75% volt zsellér, 41,22% házas, 7,53% hazátlan. Bár itt nem volt nagybirtok, a lakosság jelentős része nem jutott úrbéres telekhez, hanem a telki állományon kívüli földekből élt.

80 Mint ismeretes, Magyarországon először 1784-1787-ben hajtottak végre a lakosság teljes körére vonatkozó népszámlálást.

81 Sajnos az Arad megyei felvételi lapok nem maradtak fenn, így ezen megye „vizes" helységeinek vizsgálatától el kell tekintenünk. Békés megye érintett településein 63 298 fő élt. Csaba mezőváros népessége emelkedett ki (10 224 fő), majd ezt Gyula (8385), Szarvas (7656) és Békés (7803) követte, míg a többi helységé lényegesen kisebb volt. Megfigyelhető, hogy a népesség számbeli növekedése és a zselléresedés között kapcsolat állt fenn (például Csaba, Szarvas). Bihar megye árvizes mezővárosaiban és falvaiban az első népszámlálás idején 86 638 fő élt. E megyében kisebbek voltak a helységek, egyedül Nagy80 MOL A 39. Acta generalia, 1786. No. 3688. 81 Dányi-Dávid, I960.