Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 4. A derecskéi uradalom viszonyai az Eszterházy család birtokba iktatását követően

település neve búza búza árpa zab zab (kereszt) (csomó) (csomó) (csomó) (kereszt) Gyula 7 378 2/

3 188 5

/

6 233 % 24 2

/

5 56 2

/

5 Körösladany 200 101 % 29 2

/

5 Köröstarcsa 1 188 80 125 v

5 3% — Mezőberény 1 545 % 111 246 % 21 3

A Öcsöd 354 634 76 2 Szarvas 2 625 776 713 2/

3 — — Szeghalom 2 070 2

/

3 324 241 2/

5 34 2

/_ Székudvar 3 751 \ 133 325 1 •/

5 21 V

3 Vésztő 749 % 44 57 14 Összesen 34 532 2

L 4419'/, 4664 275 2

L 468

64 Mint látjuk, a búzatermelés a Harruckern-birtokon az 1740-es évekre a korábbi többszörösére nőtt, mérsékeltebben emelkedett az árpa, de a zab is növekvő tendenciát mutat. Mindez kapcsolatos volt a lakosság növekedésével, a művelés alá vont területek kiterjesztésével. Erre az évtizedre a korábban adómentes betelepülők is tartoztak kilenceddel, ami szintén megnövelte az összeírásba került mennyiségi mutatókat. Az áttekintett statisztikák azonban nem a teljes gazdálkodást mutatják, hiszen csak azon javakról készültek, amelyek után a jobbágyok szolgáltatást adtak. A kukorica, köles, kerti vetemény nem volt adóköteles, és az állatok esetében is csak a bárányok után járt a kilenced. Sem a megyei, sem az uradalmi forrásokban nem találunk adatokat halászatról, vadászatról, ártéri gyűjtögetésről. Ennek egyik oka az, hogy az újjátelepült községek lakói találtak elegendő, viszonylag száraz határrészt a földművelésre, állataik eltartására, és így nem kényszerültek a mocsarak kevésbé biztos jövedelemmel járó, nehezebb munkát kívánó hasznosítására. A másik az, amennyiben mégis foglalkoztak halászattal vagy gyűjtögetéssel, nem adtak utána kilencedet vagy állami adót, így azt az összeírok - sem a földesúrnál, sem a megyénél - nem tartották számon. 4. A derecskéi uradalom az Eszterházy család birtokba iktatását követően Míg a Harruckern-birtok Békés megye Körösöktől körülvett falvaiban helyezkedett el, vidékünk másik nagy uradalma a Kis- és Nagy-Sárréten és annak környékén feküdt. 1745-ben 16 mezőváros és község tartozott ide: Bagos, Berettyóújfalu, Derecske, Feketebátor, Félegyháza, Gáborján, Kaba, Kornádi, 64 Uo. Az összesítés Tárcsa adatait nem tartalmazza. Az 1., 2. és 3. rovatnál a végeredmény kerekített.