Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 3. A Harruckern-birtok gazdálkodása az újjátelepülés után

település neve búza jó búza rossz búza árpa zab zab (kereszt) (csomó) (csomó) (csomó) (csomó) (kereszt) Fás 166 v

2 8 11 v

6 30 V

6 Füzesgyarmat 77 250 97 300 7

3 34 l

/

3 Gyoma 53 % 67 l

/

3 152 V

6 4 Gyula 1288 v

2 331 l

/

2 230 V

2 13 120 Gyulavarsány 217 11 '/, 8 1 Körösladany 115 77 69 % 114 V

2 15 v

6 Mezőberény 26 % 82 81 V, 4 % Öcsöd 117 243 58 2

/

3 142 V

6 Szarvas 644 181 7

3 611 V

6 Szeghalom 240 % 57 191 V

3 5 2

/

3 Székudvar 5447 60 V-, 346 V

4 20 l

/

2 Tárcsa 64 30 v; 120 3

/

4 1 v; Vésztő 8 10 39 V

2 9 '/

3 Összesen 9133 2436 5

I

6 1249 5699 146 '/

2 37G

03 A két táblázatból látszik, hogy az 1730-as években nőtt a búzatermelés mennyisége, de ennél nagyobb volt a gyarapodás az árpa esetében. Zabot ekkor is viszonylag keveset termeltek. Befejezésül érdemes kitekinteni a következő évtized, az 1740-es évek viszonyaira is. 12. táblázat A Harruckern-birtok településeinek gabonatermelése (1743) település neve búza búza árpa zab zab (kereszt) (csomó) (csomó) (csomó) (kereszt) Békés 4904 529 5

/

6 643 4

/

g 71 2

/

3 Csaba 4036 7

6 443 V

3 1018 V

5 Doboz 427 32 54 - 2 Elek 1937 V

3 123 3

/

5 2

3

/

5 390 Endrőd 643 V

a V

12 275 4

/

g 191 Fás 254 % 38 V

3 V

2 25 7

5 Füzesgyarmat 2039 V

3 288 5

/

fi 287 V

5 55 3

/

5 Gyoma 625 V, l

L 5 6 316 2

/

3 200 7 4

/

5 63 MOL P418.F. S. No. 61.