Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 3. A Harruckern-birtok gazdálkodása az újjátelepülés után

mény 962, a korábbi 606-hoz képest. A növekedés a tényleges gyarapodáson kívül az összeírok jobb munkájának is köszönhető. Ember Győző idézett könyvében ezt a forrást teljes egészében közli, így az adatokat innen vesszük.

55 4. táblázat Békés megye településeinek lakossága és állatállománya (1725) település neve családfő szarvasmarha ló juh sertés méhes Békés 236 999 194 217 775 473 Csaba 101 274 98 — 103 Doboz 44 163 29 — 166 207 Füzesgyarmat 63 184 73 256 152 27 Gerla 24 94 14 92 75 Gyoma 63 198 50 187 115 24 Gyula 95 285 63 243 166 48 Gyula 120 Körösladany 46 207 5 60 113 18 Mezőberény 46 Nemeskereki 19 27 14 14 16 Öcsöd 46 234 88 707 199 Szarvas 38 103 31 86 32 Szeghalom 80 419 35 265 185 37 Szentandrás 23 71 32 52 Tárcsa 52 162 38 10 83 62 Vári 30 112 1 1 34 34 Vésztő 82 357 1 1 81 160 131 Összesen 1208 3889 786 2112 2441 1152 Látható, hogy az öt évvel korábbiakhoz képest az állatállomány jobban növekedett, mint a családok száma. Bár lovat most is keveset tartottak, de számuk több, mint kétszeresére emelkedett. Hasonló volt a gyarapodás a sertések esetében is, míg a szarvasmarhánál mérsékeltebb növekedés tapasztalható. Leginkább a juhok száma emelkedett, elsősorban Szeghalmon, Öcsödön, Füzesgyarmaton, azonban így is volt nyolc olyan település, ahol juhászattal egyáltalán nem találkozunk. A korszakunkat érintő utolsó megyei összeírások 1730-ban keletkeztek. Ekkor két alkalommal vették számba a lakosságot és adóköteles javait. Az első összeírás

56 differenciálja a lakosság társadalmi csoportjait. A jobbágyok között 55 Ember, 1977. 46. p. 56 MOL P418. 19. csomó, 31. füzet