Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)
I. Bevezetés - 3. A vízszabályozás rövid története
ta el Bihar megye közgyűlése Beszédes József azon tervét sem, amely szerint a mérnök a Sebes-Körös mocsarát, a Kis-Sárrétet nem a legmélyebb részen haladó árokkal, hanem azon kívül, övcsatornával csapolta volna le. 19 A Körös-vidék szabályozásában a következő fontos lépés 1855-ben történt, amikor egy jelentős árvíz után Békés megye és a Körösi Vízszabályozó Társulat mérnöke, Bodoky Károly vette át az irányítást. Bodokyt az 1854-től működő gyulai műszaki hivatal élére helyezték, és itt haláláig, 1868-ig tevékenykedett. Ez volt a Körös-szabályozás befejező, eredményes szakasza, amit az ő 1855. évi tervei alapján hajtottak végre. 20 A munkát a Békés-Csongrád közti folyószakaszon, a Kettős- és HármasKörösnél kezdték meg, ahol a meglévőkkel együtt összesen 54 átmetszés, a jobb parton 98, a bal parton 72 km töltés épült. A Fehér-Körös Arad megyei szakaszán Beszédes József idejében a szabályozás lényegében befejeződött, csak néhány korrekcióra volt szükség. A Fekete-Körösön viszont még 76 helyen javasolt Bodoky átvágást, amit meg is valósítottak. A két folyó találkozására Gyula alatt, Szanazugnál új torkolatot létesítettek. A város felett ugyanis a Fehér-Köröst medréből kiemelték, megépült a gyula-békési nagycsatorna, amely már el tudta vinni a két folyó árvizét. Gyula viszont így élővíz nélkül maradt. Ennek pótlására a régi Körös-meder felhasználásával elkészült az Élővíz-csatorna. Hasonló megoldás született Csabán is, ahol a Fehér-Körös szintén holt mederré vált. A Nagy-Sárrét megszüntetésére Szalárd és Kismarja, valamint Bakonszeg és Szeghalom között új medret ástak. A Kis-Sárrét lecsapolására viszont - a korábbi javaslatoknak megfelelően - a mocsár közepén emeltek ki új árkot, ami 1879-re készült el. Szeghalomnál ma is ebbe torkollik be az új Berettyó. A két folyó - a Sebes-Körös és a Berettyó - vizeit szállító meder Körösladánynál éri el a Kettős-Köröst, amit a szabályozás óta innen neveznek Hármas-Körösnek. A korábbi, szabályozott Holt-Berettyó, amely Karcagnál egyesül a Hortobággyal, Hortobágy-Berettyó-csatorna néven, Mezőtúrnál torkollik a Hármas-Körösbe. 21 Fontos szakasza volt a vízszabályozásnak a belvízlevezetés, amelyhez rendszerint a holtágak, patakok medrét használták fel (Holt-Sebes-Körös, Kutas, Határér, Kék-Kálló stb.). 189l-re az erdélyi hegyek lábánál Körösszeg és Tamásda között elkészült a Felfogó-csatorna, amely a külvizek elvezetésére szolgált. A szabályozási munkát gyakran árvizek akadályozták. A szabályozás ideje alatt a legnagyobbak 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1881-ben, 1888-ban voltak. Az 1860-as évek elején szintén beleszólt a munkába az időjárás: 18621863-ban aszályos esztendők következtek. Ekkor a lecsapolt területekre öntözőcsatorna-tervek készültek, amelyek megvalósítása az 1860-as évek végére lekerült a napirendről. 19 MOL C 131. 38/1840. 20 MOL S 81. Körös 1855. 21 Dóka, 1997., Ihrig, 1973. 345-355. p.
