Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

I. Bevezetés - 3. A vízszabályozás rövid története

kost nevezték ki királyi biztosnak, aki hasonló funkciókat betöltő társaitól abban különbözött, hogy hadmérnöki végzettsége volt. Vay Ádám unokájaként nagy népszerűségre tett szert a Tiszántúlon, ahová sebesüléssel végződő katonai pálya után tért vissza.

15 1803-ban ő készítette a vízrendszer első szabályozási tervét. A három Köröst és a Berettyót átvágásokkal kívánta rendezni, hajózhatóvá, tutajozhatóvá tenni. A Kis-Sárrét lecsapolása érdekében a mocsár közepén, aTekerőn és Csiket-éren keresztül szintén csatornát javasolt, amit a szabályozás során meg is valósítottak. 1811-ben Wenckheim József, az egyik, már említett birtokos, ekkor még önkéntességi alapon vízszabályozó társulat létrehozását javasolta. Erre törvényes lehetőséget az 1807. évi 17. tc. adott, példája pedig az 181 l-ben megalakult Sárvízi Társulat volt, amely Fejér, Tolna, \eszp rém megye érdekeltjeit fogta össze.

16 A körösi törekvések nem jártak sikerrel, aminek oka elsősorban a két terület közti nagyságrendi eltérés volt. Míg a Sárvíz mellett 25 ezer ha volt az érdekeltség, a Körös-vidéken 650-szer nagyobb területet tett ki az ártér. A tervszerű vízszabályozás megkezdéséhez a terület vízrajzi felmérésére volt szükség, amit 1823-ra Huszár Mátyás kamarai mérnök végzett el. A felmérési jegyzőkönyvekhez vízrajzi leírást is csatolt,

17 és művelési áganként felmérte az állandóan és ideiglenesen vízzel borított területeket. (E statisztikára a későbbiekben még visszatérünk.) Huszár Mátyás szabályozási tervet is összeállított. A folyók alsó szakaszán átvágásokat és széles hullámtér meghagyásával töltéseket javasolt. A Nagy-Sárrét lecsapolására Bakonszeg és Szeghalom között - a mocsár elkerülésével - új medret tervezett, amit a szabályozás során meg is valósítottak. Mint a többi tervezők, ő is problematikusnak találta a Fehér- és Fekete-Körös találkozását, amelynek megoldására a Fehér-Köröst aTőzön keresztül kívánta volna a Fekete-Körösbe vezetni. Ez viszont nem valósult meg. Az 1824-ben készült terv éveken keresztül bolyongott a hivatalok útvesztőiben. 1828-ban Zichy Ferenc került a királyi biztosi tisztre, aki mellett a műszaki teendőket 1836-ig Vargha János helytartótanácsi mérnök látta el. Működése alatt átvágásokat emeltek ki a Fehér- és Fekete-Körösön, a Berettyón Bakonszegig, tisztították a Gyepest, mélyítették a Kis-Sárrét csatornáit.

18 1836ban Beszédes József lett a Körös szabályozási mérnök, aki a Fehér-Körös mellett ért el sikereket. Az átvágások egész sorát emelték ki, így a folyó jórészt új mederbe került. A főág mellett 1840-re megépült a 79,3 km hosszú Malomcsatorna, amely Beszédes legsikeresebb alkotása volt. A Fehér- és Fekete-Körös torkolatát Gyula felett az Ajtós-foknál kívánta megoldani, ez azonban a befogadó, a Fehér-Körös szűk medre miatt lekerült a napirendről. Nem fogad15 Egyik szemét Szabácsnál elvesztette. 16 MOL C 64. 1811. 6. kútfő 17 Kiadva: Huszár, 1985. 18 MOL C 131. 1834. évi iratok