Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Az úrbéri munkálat

- érvelt Nógrád megye küldöttsége -, ezért elengedhetetlen, hogy személyük és vagyonuk sérthetetlenségét a törvény is garantálja. Lehetővé akarták tenni, hogy mindenki szabadon választhasson magának hivatást, következésképpen az „incapacitas officiorum" eltörlését szorgalmazták. Ugyancsak fontosnak tartották, hogy a törvényhozás a tulajdonszerzés képességét mindenkire terjessze ki. A jobbágy szabad végrendelkezésének engedélyezése, a tized eltörlése, a nemeseknek és nem nemeseknek a házi pénztár terheiben való arányos részvétele a küldöttség szerint szintén az adózók polgári jogait biztosította volna.

101 A választmány a jogok és kötelességek arányosításán kívül, a célirányos nevelésben látta annak biztosítását, hogy a nép is a nemzet részévé válhasson. A tized kibérlésére pedig a megye szerint ezentúl csak a parasztoknak lett volna joga. Az emberiesség és igazságosság szempontjából Bihar vármegye küldöttsége fontosnak tartotta, hogy a tizedet ezentúl ne a földesúr, hanem kizárólag csak a községek vehessék árendába. Hasonlóan foglalt állást Pozsony megye küldöttsége is.

102 Temes szerint kívánatos lenne a Tripartitum I. rész 9. címének kiterjesztése valamennyi országlakóra. Szükségesnek tartották azt is, hogy a nem nemeseket is felvegyék a nemzet valóságos polgárai sorába, bár a nép erkölcsi és vallásbeli állapotára tekintettel nem tartották még elérkezettnek az időt arra, hogy politikai jogokkal is felruházzák őket. Éppen ezért fontosnak tartották, hogy a nem nemesek célirányos polgári neveléséről azonnali intézkedések szülessenek. Személy és vagyonbeli biztonságuk érdekében a választmány leszögezte: személyükben és vagyonúkban csak törvényes bíró által és a törvény rendes útján vonhatók felelősségre. Kimondták továbbá: minden magyar polgár arányosan vegyen részt a közterhekben és ugyancsak arányosan részesüljön a haza jótéteményeiben; lehetővé akarták tenni mindenki számára a szabad birtok- és tulajdonszerzést, tágítani kívánták a nem nemesek által betöltendő hivatalok körét. Biztosítani akarták minden rendű honpolgár számára a törvény előtti egyenlőséget, és az országban bevett vallások szabad gyakorlását. Az adózók sorsának javítása, valamint a nemzeti művelődés és csínosodás szempontjából a temesi küldöttség szükségesnek tartotta volna a nemesi birtokok szabad adásvételét is. Tudatában voltak azonban annak is, hogy ez a kérdés több más fontos alaptörvénnyel van kapcsolatban, ezért a problémát a törvényhozó test hatáskörébe utalták. Baranya megye e tárgyban megfogalmazott véleménye lényegében megegyezett a temesi választmány elképzeléseivel.

103 A Torna megyei küldöttség két javaslattal 101 Nógrádon kívül Baranya, Csanád, Fejér, Hont, Pest, Szatmár, Temes, Torna és Zala foglalt állást amellett, hogy a házipénztár költségeihez a nemességnek is hozzá kéne járulnia. 102 A közgyűlés azonban nem fogadta el a javaslatot. 103 A baranyai küldöttség amellett foglalt állást, hogy az országban lakó nem nemeseket kivétel nélkül fel kell venni "a nemzet valóságos polgárai sorába"; éppen ezért úgy vélték, biztosítani kell számukra a célirányos nevelést is. Ezen kívül minden rendű polgár számára lehetővé akarták tenni a szabad birtok- és tulajdonszerzési képességet, és tágítani kívánták a nem nemesek hivatalviselési lehetőségeit is. Ezzel összefüggésben javasolták a nemtelen országlakók birtokszerzési képességének megadását, a nemesi jószágok szabad eladását, azzal a kikötéssel, hogy a nemesi földbirtokra - akárki is birtokolja azt - soha nem vetnek ki adót. Baranya megye küldöttsége