Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Az úrbéri munkálat

egészítette ki az úrbéri munkálatot: az egyik lehetővé akarta tenni, hogy a nem nemesek is vásárolhassanak nemesi jószágot. A másik kimondta: a nemesség magára vállalja a diurnumok fizetését, továbbá hozzájárulnak a a házipénztár költségeihez is. Somogy megye engedélyezte volna a jobbágyoknak, hogy nemesi földtulajdont is szerezzenek, ezenkívül biztosítani akarta számukra a személyes pertehetséget is. Ung megye határozatában kimondta: az adófizetők ezentúl mindennemű birtokot szabadon vehetnek és eladhatnak, és annak valóságos tulajdonosai lehetnek. Tolna megye közgyűlése szerint a következő ország­gyűlésen különös figyelmet kell fordítani a nép erkölcsi és polgári művelődésére, emelkedésére, és ezáltal kell alkalmassá tenni arra, hogy a polgári társaság jogaiba és kötelességeibe részesüljön. 104 Zala megye közgyűlése Deák Ferenc indítványára elfogadta, hogy a nem nemes magyar országlakókra 105 is terjesszék ki a birtok­szerzési képességet, lehetővé tették számukra a szabad végrendelkezést ingó és ingatlan javaik tekintetében, végül hozzájárultak ahhoz, hogy a nemesség fe­dezze a megyei tisztségviselők és az országgyűlési követek fizetését. Elutasítot­ták azonban az előterjesztésnek azt a részét, amely a nem nemesek hivatalviselé­si képességét kívánta kimondani, továbbá időelőttinek tartották azt a felvetést, amely szerint a nemteleneknek is biztosítani kellene a törvényhozásban és a végretiajtóhatalomban az őket megillető részvételt: „sőt méltán tartani lehetne attól is, hogy ezen jusnak megosztásából az óhajtott egyesülés helyett nemzetünk egyes osztályai közt inkább viszálkodó visszavonások, zűrzavar és egyenetlen­ség támadna,..." 106 Békés megye az úrbéri munkálatban nem beszélt a jobbá­gyoknak adandó szabadságjogokról, de á közjogi operátumban egyértelműen amellett foglalt állást, hogy valamiképpen az adózóknak is részesülniük kellene a politikai jogokból: felvetették a parasztságnak ötödik rendként való megje­lenését a törvényhozásban, valamint részvételüket az országgyűlési követek és a megyei tisztségviselők megválasztásában. Más megyékkel ellentétben pedig a politikai jogok kiterjesztését nem tették függővé a jobbágyság erkölcsi és művelt­ségbeli állapotától. ezeket az alapelveket a közjogi és a jogügyi munkálat során fogalmazta meg. Mégis fontos már az úrbéri munkálatban felhívni erre a figyelmet, hiszen párhuzamba állíthatók a temesi választmány­nak vagy a zalai közgyűlésnek az úrbéri operátumban kifejtett nézeteivel. l(M Ezt az általános alapelvet a megye a jogügyi munkálat kapcsán fogalmazta meg (MOL Kanc. Diaet. 11. cs. 315. r. ) 105 Az előterjesztés értelmében magyarnak számított mindenki, aki az országban született és a nemzeti nyelvben járatos. 106 Bővebben 1. Molnár 1995. 20-21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom