Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
úrbéri perek elsőfokon kerüljenek a megyei törvényszék illetékességébe. 96 Bihar megye az úrbéri pereket egy, a földesúr költségén összehívandó urbariális törvényszék hatáskörébe utalta volna. Tolna pedig azt javasolta, hogy a 10 000 főnél nagyobb községek esetében szűnjön meg a földesúri joghatóság: a helyi törvényszéktől egyenesen a megyéhez lehessen fellebbezni. Harmadik lehetőségként néhány törvényhatóság felvetette az úriszékek teljes eltörlését. Ezt a javaslatot képviselte Baranya, 97 Somogy, 98 Temes és Nógrád megye is. Ezzel összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy több megye is (Baranya, Győr, Csong-rád, Temes, Tolna, Torontál, Esztergom) kívánatosnak tartotta volna valamilyen formában a békebíróság intézményénak bevezetését. Feltűnő, hogy számos vármegye (Bács, Bereg, Békés, Borsod, 99 Bihar, Esztergom, Komárom, Nógrád, Pozsony, Torontál megye és az ungi küldöttség 100 ) egységesen ugyanarra az álláspontra helyezkedett az úrbéri perek feljebbvitelével kapcsolatban. Véleményük szerint a jövőben ezeknek az ügyeknek a feljebbvitele ne közigazgatási úton a Helytartótanácshoz, hanem rendes bírói úton, a Királyi Táblához történjen. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a megyék döntő többsége nem számolt az úri joghatóság azonnali megszüntetésével. Sőt még azoknak a megyéknek a nagy része is ennek a fenntartását javasolták, amelyek az úrbéri telekre nézve tulajdonjoggal kívánták felruházni a jobbágyokat. A földesúri bíráskodását - mint látni fogjuk - éppen azok a megyék kívánták eltörölni, amelyek mind az úrbéri, mind a jogügyi munkálatban egyértelműen és következetesen arra törekedtek, hogy a nem nemeseket a polgárjogok minél szélesebb körével ruházzák fel. Néhány megye nemcsak a földesúr és jobbágy közötti viszonyt kívánta szabályozni, hanem az adózóknak bizonyos szabadságjogokat is kívánt biztosítani, éppen azért, hogy a jobbágyok polgári kötelezettségeiknek is jobban eleget tudjanak tenni. A parasztok személyükkel és vagyonukkal is áldoznak a hazának 96 Az 1832—36-os országgyűlés által 1833 novemberében felterjesztett törvénytervezet egyik fontos eleme éppen az úriszék hatáskörének ilyen értelmű korlátozása volt. 97 A Baranya megyei küldöttség az úrbéri munkálat véleményezése során úgy döntött: az úrbéri perekben ezentúl a megyei törvényszék ítéljen. A közgyűlés ezt elfogadta ugyan, de a kérdést a további rendelkezés végett a juridicummal foglalkozó bizottság elé utalták. Ott úgy határoztak, hogy az igazságszolgáltatás egyformasága és gyorsasága érdekében az úriszék szűnjön meg: „és ennekutána minden jobbágyi perek is, ha békességbírói közbenjárás által öszve nem egyeztethetnének, egész épségben a megye törvényszékére vetessenek." (MOL József nádor titk. praep. I6.cs. 429.r.) 98 Somogy megye is azt javasolta, hogy a jobbágyok közvetlenül a vármegye joghatósága alá tartozzanak. 99 Borsod érvelése szerint: „minthogy különben is sem a dolog, sem a törvénykezés természetével egyben nem férkezhetik az, hogy egy közönséges oly ítélőszéknek ítéletei, mint amilyen a törvényhatóságok törvényszéke, ne a különben fennálló felsőbb ítélőszékekre, hanem egy oly politicum dicasteriumra appelláltattassanak, melyre a bíráskodást és az ítélethozást semmi törvény nem bízta;..." MOL József nádor titk. praep. 16. cs. 715. r. i'xi u n g megyében a főispán vezetésével összeülő konferencia megvitatta a küldöttség javaslatait, ekkor arra a döntésre jutottak, hogy az úrbéri perek feljebbviteli fóruma továbbra is a Helytartótanács legyen.
