Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Az úrbéri munkálat

az alkotmánnyal egyidős intézmény, eltörlésével pedig a földesúr és a jobbágy között kialakult szoros kötelék nem kívánatos módon meglazulna (Borsod,

89 Pozsony). Az úriszék megmaradása a jobbágy számára is előnyös, hiszen az adózók számára gyors és költségkímélő módon szolgáltat igazságot (a nógrádi küldöttség,

90 Szatmár,

91 Pozsony). Voltak azonban olyan vélemények is, amelyek éppen a földesúri igazságszolgáltatás hátrányaira hívták fel a figyelmet. Csongrád és Csanád

92 szerint az úriszék tartása komoly költséget jelent az uraság számára, ezért egy részük évről évre halogatja annak megtartását, ezáltal pedig késik az igazság kiszolgáltatása. Tolna megye úgy vélte, a földesúri törvényhatóság nem más mint a közhatalomnak és az igazgatásnak a körülmények miatt a földesurakra bízott része és ágazata. Nem tekinthető tehát tulajdonnak, éppen ezért adott esetben a törvényhozásnak lehetősége van ezt a földesurakra bízott jogot visszavenni. Az úriszék szabályozásával kapcsolatban végsősoron három megoldási javaslat körvonalazódott. Az egyik javaslat az országos bizottság tervezetével összhangban azt támogatta, hogy az urbariális perek tartozzanak továbbra is az úriszék hatáskörébe. Ezt az álláspontot képviselte Esztergom, Krassó,

93 Abaúj, Arad, Fejér, Gömör, Hont, Komárom, Pest, Szatmár, Torna. Ezt a felfogást osztotta Zala is, azzal a megszorítással, hogy az úriszék elnöke a jobbágy-földesúr közötti perekben a továbbiakban nem lehetne sem a földesúr, sem valamelyik tisztje. A második elképzelés képviselői abból indultak ki, hogy az úriszék megszüntetése a jelen pillanatban nem lenne tanácsos, ugyanakkor ellenkezik a kor szellemével és a természeti igazsággal, hogy valaki saját ügyében egyszerre legyen bíró és peres fél is. Ezek a megyék (Békés, Bács, Bars, Borsod, Csanád, Csongrád, Győr,

94 Sopron, Zemplén, Torontál, Ung)

95 tehát azt javasolták: a jövőben az 89 „-...de ama legfőbb törvény a közboldogság s a jövendőkbe való nézés is, több mint javasolva azt kívánják, hogy a földesurakat és a jobbágyokat egybenfoglaló azok a nyájas és oly szoros kötelek mindkettőjöknek egyaránt való romlására és bajára, az úriszékek el töröltetésével necsak ketté ne szorítódjanak, hanem jó móddal egybenfonva is maradjanak;... " (MOL József nádor titk praep. l6.cs. 714.r.). 90 A Nógrád megyei közgyűlés végül az úriszék eltörlése mellett foglalt állást. 91 A szatmári küldöttség úgy vélte: amennyiben a jobbágyot a megyei törvényszékhez utasítanák, az igazságszolgáltatás menete egyszerűbb és egyformább lenne, de a jobbágy számára mégis költségesebb és bonyolultabb eljárást jelentene. 92 Csanád ezért elvben támogatta az úriszék eltörlését; lehetségesnek tartották volna, hogy a jobbágyok egymás közötti ügyeiben a községek választott bírái ítélkezzenek, míg az úrbéri perek a megyei törvényszék elé kerülnének. Figyelembe véve azonban az egyes községek műveltségi állapotát, úgy döntöttek: az úriszék illetékessége az urbariális perek kivételével továbbra is maradjon fenn. 93 A krassói küldöttség az úrbéri pereket a megye hatáskörébe akarta utalni, a közgyűlés azonban az országos bizottság álláspontját támogatta. 94 Győr küldöttsége az úrbéri munkálatban az országos bizottság álláspontját fogadta el, a közgyűlés azonban a kérdést a jogügyi bizottsághoz utalta. Ott az a döntést született, hogy az urbariális pereket a megyei törvényszék elé kell utalni. 95 Veszprém megye is megengedhetetlennek tartotta, hogy a földesúr és jobbágy közötti perekben továbbra is az úriszék ítéljen, a kérdés rendezését azonban a jogügyi munkálatra halasztották.