Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
vételét, a külsőség és belsőség egymástól elválasztva történő értékesítését és a jobbágytelekre értendő tulajdonjog lehetőségét („földhasználati-béli tulajdon"). Az 1832-36-os országgyűlés vitáin megjelenő fogalom, a proprietas - a jobbágynak az úrbéres telekre terjedő tulajdonjoga - általános megfogalmazásban tehát már a megyei véleményekben is felbukkant, éppen a telki haszonvétel szabad adásvételével foglalkozó szakasz kapcsán. A csongrádi küldöttség szerint a sarkalatos törvények értelmében a földesurat nem lehet kényszeríteni arra, hogy a jobbágytelek tulajdonjogáról lemondjon, másrészről azonban a jobbágy helyzetét az teszi különösen nehézzé, hogy az úrbéres telekre nem szerezhet tulajdonjogot. A küldöttség szerint tehát nemcsak azt kellene lehetővé tenni, hogy az úrbéri tartozásokról a jobbágy földesurával örökös kötésre léphessen, de azt is engedélyezni kéne, hogy az egyezségre lépő jobbágy a telek tulajdonjogát is megszerezhesse. 67 Baranya és Somogy Csongrádhoz hasonlóan az országos bizottság tervezetét azzal kívánta kiegészíteni, hogy a jobbágy a földesúrral folytatott szabad egyezkedés során megszerezhesse telkének tulajdonjogát. Ugyanígy vélekedett Borsod küldöttsége is, a megyei közgyűlés azonban elutasította ezt az elképzelést. 68 Az úrbéres telekre adandó tulajdonjog mellett szólt a torontáli küldöttség is: „kit nem szállna meg azon népbaráti óhaját: adassék a tulajdonos birtokának önmagáé; de sajátságot nyerjen a földműves is. [...] De, még robot lesz, még tized lesz, még a jobbágy magának sajátságot váltani képes nem lesz: az ilyen sajátság hazánkban csupán a szebb álmok közé tartozó." 69 A zempléni közgyűlés a telki haszonvétel szabad adásvételén túl lehetőséget akart adni a jobbágyoknak arra is, hogy a földesúrral folytatott egyezkedés után mentesüljenek az úri tartozásoktól, sőt akár jobbágytelket is vásárolhassanak. A közgyűlés engedélyezte továbbá, hogy a jobbágyok akár a földesúr saját kezében lévő nemesi jószágot is megszerezhessék. 70 Ugyancsak az incapacitas eltörlését javasolta Somogy megye. Természetesen nem minden megye támogatta a jobbágytelek haszonvételének szabad adásvételét. Pozsony küldöttsége úgy gondolta: a javaslat ellenkezik az alkotmánnyal és a sarkalatos törvényekkel, 71 továbbá az adózók számára sem jelentene könnyítést, sőt kifejezetten káros hatása lenne. 72 Véleményük szerint a Hármaskönyvnek az országos bizottság által hivatkozott része (III. rész f ' 7 MOL József nádor titk. praep. l6.cs. 795.rv. 68 A közgyűlés szerint a küldöttség javaslatának elfogadása olyan változtatást jelentene, mely alapjaiban rengetné meg az alkotmányt (MOL Kanc. Diaet. 10.cs. 497.r.). 69 Torontál vármegye küldöttségének észrevételei az úrbéri tárgyban 9. 7Í1 Vö. Barta 1966. 123-, 146-147. 71 A küldöttség szerint az 1715:VIII. tc. által megfogalmazott és 174l:VIII. tc. által megerősített sarkalatos törvény, mely szerint a földesúr tulajdonát képező jobbágytelek nem lehet az adó alapja, a szabad adásvétel bevezetésével mindenképpen megsérülne (MOL József nádor titk. praep. 17. cs. 208.rv.). 72 „...ezen javallat sem a köznép tulajdonságával (geniusával) sem pedig a sarkalatos törvények lelkével és az országnak alkotmányával egyátaljában meg nem egyeztethetik" (MOL Kanc. Diaet. 11. cs. 139.v.)
