Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
30. cím) semmiképpen sem lehet alapja a szabad adásvétel engedélyezésének, hiszen annak értelmében a jobbágy csak ingóságairól rendelkezhet szabadon, továbbá a javaslat bevezetése ellentétben áll még az I. rész 40. címben megfogalmazottakkal is. A küldöttség egyébként a telki haszonvétel szabad adásvételét több vármegyéhez hasonlóan - úgy értelmezte, mint a jobbágytelekre kiterjesztendő tulajdonjog felé vezető első állomást. Pozsony választmánya azonban nem tartotta a nemzeti szorgalom és gyarapodás szempontjából elengedhetetlennek a tulajdonjog megadását, sőt kifejezetten cáfolták azt az állítást, miszerint a jobbágy a saját tulajdonát jobban, gondosabban művelné, mint a földesúrtól használatra átengedett földterületet. Pozsony megye küldöttsége azért is ellenezte az I. tc. 7.§-ban foglaltak bevezetését, mert véleményük szerint ez a lépés a földesúr és jobbágy közötti kapcsolat felbomlását eredményezné. Gömör választmánya ugyancsak a földesúri jogok és az adózók érdekeinek sérelmét látta a szabad adásvevés engedélyezésében. A tornai választmány hozzájárult volna az usufructuatio szabad adásvételéhez, a közgyűlés azonban ellenezte azt a megoldást, hogy a jobbágy a telki haszonvételt, melyet a földesúrtól ingyen nyert, eladhassa. Turóc szerint: „Hoc igitur intellectu sumpta, tribuit Rusticis proprietatem, Fundamentalibus et Constitutionalibus Regni Legibus adversantem." 73 Sáros megye a szabad adásvételt nem tartotta sem az ország törvényeivel, sem a nemesség sarkalatos kiváltságaival összeegyeztethetőnek, sőt a közgyűlés a főispán rábeszélésének sem engedett: „minthogy a jobbágyok igazait s földesurukkal való öszveköttetéseket célarányosnak s alaposan elrendelhetőnek nem vélik addig, minekelőtte a nemzet szabad részének igazai az idő lelkéhez, a közboldogság tekintetéhez és a fennforgó környülményekhez mérsékelve elrendeltetnének." 74 Sopron küldöttsége úgy vélte: az országos bizottság javaslata nem lehet sikeres, hiszen a jobbágyhelyek regulációja továbbra is a földesúr kezében maradna, valamint a törvény által megszabott esetekben a földesúrnak ezután is joga lenne jobbágyai kibecsültetésére. 75 Bereg küldöttsége szerint a jobbágytelek haszonvételének szabad adásvétele sérti a Tripartitum I. rész 9- címében foglaltakat, továbbá ellentétben áll a III. rész 30. cikkelyében megfogalmazottakkal, ennek értelmében ugyanis a jobbágyok csak ingóságaikkal rendelkezhetnek szabadon. A küldöttség attól is tartott, hogy a szabad adásvétel következtében a földet kevesebben fogják művelni, így a nemzeti szorgalom csökkenne, az adó alapja pedig meggyengülne. A küldöttség egyébként úgy fogta fel az országos bizottság javaslatát, mintha ezzel a jobbágy tényleges tulajdonjogot is nyerne telkére. Véleményük szerint azonban az adózók még nem érték el a műveltségnek azt a fokát, hogy a nemesi jogok sérelmével járó kedvezményt megfelelően értékelnék. Mindezen túl a társadalom eddigi összetartóerejét is meggyengítené a szabad adásvétel bevezetése: „de még a társasági lépcsőnként való öszvefüggést eddig fenttartott erkölcsiség is számkivettetne, mert vajon a tulaj73 MOL Kanc. Diaet. 11.cs. 464.r. 74 MOL Kanc. Diaet. 11.cs. 184.V. 75 MOL Kanc. Diaet. 11.cs. 189.r.
