Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
javaslattal kapcsolatban, hanem egyben értelmezték is az abban rejlő további lehetőségeket. Szatmár megye küldöttsége szerint az I. tc. 7.§-ban engedélyezett szabad adás-vevés által a jobbágy valójában tulajdonosi jogot kapna az úrbéri telekre. Ez a megoldás nem ellenkezne a a hazai törvényekkel és nem sértené a földesúri jogokat sem, ugyanakkor biztosítaná a „nemzeti gazdálkodás" felemelkedését. 60 Csanád megye Szatmárhoz hasonlóan a telki haszonvétel szabad adásvételének engedélyezését egyenesen úgy értelmezte, hogy a jobbágy ezzel tulajdonjogot nyert az úrbéres telekre. 61 Nógrád küldöttsége szerint a szabad adásvevés fő célja, hogy a jobbágy a személyes szabadságon kívül valamilyen tulajdonhoz, „birtokbeli sajátságához is jusson. A tulajdon által ugyanis az adózók jobban kötődnének a hazához, és a nemzeti szorgalom is növekedne. A küldöttség ugyanakkor egyelőre korlátozni kívánta az egy-egy jobbágy által megszerezhető telkek számát. 62 Ugyancsak a korlátozás mellett foglalt állást Torontál megye választmánya is, a közgyűlés azonban ezzel ellentétes álláspontot képviselt: nem kívánták maximálni a megszerezhető úrbéres telek mennyiségét. Arad, 63 Bács, 64 Csongrád, Győr, Krassó 65 , Pest, Szatmár, 66 Temes küldöttsége és a Tolna megyei közgyűlés, Békéshez hasonlóan, a jobbágytelek minden korlátozás nélküli szabad adásvétele mellett foglalt állást, és az utóbbi azt is lehetővé akarta tenni, hogy a földműves a telket akár részleteiben is eladhassa. A Torontál megyei bizottság szerint kívánatos lett volna, hogy a jobbágyok tulajdonjogot nyerjenek az úrbéres telekre. Véleményük szerint azonban az egész, fél és negyed telkek szabad adásvétele nem teszi igazi tulajdonossá a földműveseket. Valódi tulajdonról csak akkor lehetne beszélni, ha a jobbágy darabonként is pénzzé tehetné ingatlan javait. Békés álláspontja tehát a temesi küldöttség és a torontáli közgyűlés elképzeléséhez állt a legközelebb, azaz három fontos elemet együttesen tartalmazott: a telki haszonvétel minden megszorítás nélküli adásM „Megbecsülni s javítani azt, amit magunkénak nem tarthatunk, azt, ami kézről kézre szabad kéj szerint vándorol, bizonyosan senki sem fogja. S íme itt fekszik a nemzeti gazdálkodás elaljasodottságának egyik fő oka!" (MOL Kanc. Diaet. 11.cs. 235.r.) 61 A megyei választmány az úrbéri II. t. kapcsán egyenesen így fogalmazott: „mivel a javallott 1. törvénycikkelyben a jobbágynak urbariális földjére nézve tulajdonosi igaz adattatott,..." (MOL József nádor titk. praep. l6.cs. 733.r.) 62 Javaslatuk szerint azokban a helységekben, ahol legfeljebb negyven telek található, egy jobbágy maximum kettő, ahol ennél több, ott 4 telket vehetne. Ugyanakkor az adózóknak szabadságukban lett volna más helységekben is ugyanilyen arányban telket szerezni. (MOL József nádor titk. praep. 17.cs. 152.r.) Ung és Veszprém is a telki haszonvétel megvásárlásának korlátozása mellett döntött. 63 A küldöttségnek azt az álláspontját, hogy a „szerzés szabadságát" nem szabad korlátok közé szorítani, a megyei közgyűlés elutasította, és az országos bizottság javaslatát támogatta. 64 Bács megye közgyűlése elfogadta az országos bizottság javaslatát, mely szerint egy jobbágy maximum négy telek haszonvételét vásárolhatná meg. A megye ezt az elképzelést azzal egészítette ki, hogy a maximális telekmennyiség megszerzésére még egy helységben legyen módja a jobbágynak. 65 A közgyűlés azonban az országos küldöttség javaslatát fogadta el. 66 A közgyűlés viszont megváltoztatta a megyei küldöttség javaslatát, és úgy döntöttek: az adózók egy jobbágyteleknél többet ne vásároljanak.
