Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Az úrbéri munkálat

gyok számára, ezért a jövő országgyűlésre küldendő követeknek kötelességévé tették: „minden igyekezettel szorgalmaztassék a jobbágyokkal való bánalom egymáshoz közelebb s hasonlóbb idomozása, nevezetesen pedig a magyarországi jobbágyoknak bánságiakéval egyenlőre vonandó állapotjok..."

55 A bánáti megyékben, eltérően a magyarországiakétól, állandó volt a telki földek nagysága, különbség a tartozások mennyiségében volt a föld termékenysége és a kereskedés könnyebbsége szerint.

56 A bánáti jobbágy nem tartozott földesurának favágással és a fa behordásával, a makkoltatás a földesúr valamennyi erdejében meg volt engedve 6, illetve 3 krajcár fizetése mellett, a jobbágyok mentesek voltak továbbá a hosszúfuvartól és a vadászat alkalmával teljesítendő szolgálattól is. A telki haszonvétel eladása ezen a területen már hosszú ideje gyakorlatban volt, a jobbágyok nem kilencedet, hanem tizedet fizettek terményeik után. Továbbá a robotszolgáltatás egy részét - kb. a felét - napi 10 krajcárért megválthatták.

57 A felsoroltakon kívül fontos különbség volt még, hogy ezen a területen a jobbágyok nem fizettek egyházi tizedet sem. Mivel a bánáti gyakorlat bevezetése tényleges könnyebbséget jelentett volna valamennyi jobbágy számára, a vármegyék jelentős része igyekezett is az egységesítésben rejlő lehetőségeket kihasználva, a jobbágyok terheit mérsékelni. A bánáti szabályozást szem előtt tartó álláspontot képviselt Békés megye küldöttsége is a robot, a hosszúfuvar vagy akár az egyházi tized kérdésében. Fontos különbség azonban, hogy míg Békés küldöttsége a kilenced- és robotszolgáltatások vagy éppen a hosszúfuvar esetében következetesen a pénzbeli megváltás mellett foglalt állást, addig a vármegyék nagy része pl. a kilenced esetében a földdel történő megváltást látta volna kívánatosnak. Figyelemre méltó az is, hogy a modellként szolgáló bánsági területhez tartozó Törontál küldöttsége a tőkehiányra hivatkozva szintén elvetette a robot vagy a kilenced pénzzel történő megváltását.

58 Az országos bizottság tervezetében a jobbágy szabad költözésével foglalkozó I. tc. 1-6. § lényegében az 1791:XXXV. tc.-ben megfogalmazottakat erősítette meg.

59 Szatmár megye küldöttsége ki is jelentette: az országos bizottság ezen a ponton semmi újat, semmi szokatlant nem javasolt. Az I. tc. 7.§-a azonban jelentősnek tűnő újítást tartalmazott: immár törvényes keretek között kívánta lehetővé tenni a jobbágyok számára a telki haszonvétel szabad adásvételét. A megyei vélemények - mint látni fogjuk - nemcsak egyszerűen állást foglaltak a ,5 Torontál megye küldöttségének észrevételei az úrbéri tárgyban 7. 56 Az egész telek 34, a fél 19, a negyed 11, a nyolcad 7 vagy 8 holdból állt. (Frank 1845. I. 401.) 57 Vö. Frank 1845.1. 401-403. 58 A torontáli küldöttség elfogadta, hogy az országos bizottság javaslatának megfelelően a kilencedet évenkénti megegyezéssel szemben vagy magban kelljen kiszolgáltatni. A javaslatot csak annyiban akarták módosítani, hogy ilyen tipusú szerződést több évre előre is lehessen kötni. A közgyűlés végül is a földdel történő megváltás mellett foglalt állást. A torontáli küldöttség a robotszolgáltatás helyett, olyan, több évre szóló szerződések megkötését szorgalmazta, melyek lehetővé tették volna, hogy a robotot más munka elvégzésével lehessen helyettesíteni. A küldöttség a bánáti minta általánossá tételét csak második lehetőségként hozta szóba. 59 Vö. Fónagy 1988. 29-80.