Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
a földesurat kötelezni kellene, hogy legalább havonta, egy esküdt és a jegyző jelenlétében, a teljesített robotmennyiségről tájékoztassa a jobbágyokat. A hazátlan zselléreknek azonban csak a földesúr földjén való lakhatásért, valamint a földesúri pártfogásért kellene fizetniük évi 30 krajcárt. A választmány a hosszúfuvar esetében, hasonlóan a kilencedhez és a robothoz, a pénzbeli megváltás mellett foglalt állást. Amennyiben az országgyűlés nem ezt a megoldást fogadná el, a követek szorgalmazzák a hosszúfuvar minden ellenszolgáltatás nélküli eltörlését. 33 A községek belszerkezetéről szóló VI. törvénycikkel kapcsolatban a küldöttség azt javasolta, hogy a községi bírákat három évente válasszák újra, a különböző mentelmek és kiváltságok helyett pedig állandó fizetést kapjanak. Az országos bizottság által javasolt évenkénti választással szemben a megye azért támogatta ezt az elgondolást, mert ez nagyobb állandóságot és kiszámíthatóságot jelentett volna. 34 Az állandó fizetés pedig a legalkalmasabb személyek előtt is vonzóvá tehetné a bírói tisztet. A választmány elképzelése szerint a község lakossága a földesúr által kandidált három személy közül választhatna. Mivel a községi bírák az igazgatás, katonatartás és adózás tekintetében a végrehajtó hatalom legalsó fokán állnak, szükséges, hogy a földesúr a járásbeli tisztségviselőkkel egyeztetve válassza ki az általa javasolt személyeket. Ha a két fél valamilyen oknál fogva nem tudna megegyezni, a régi bíró addig maradjon hivatalában, amíg az ügyben a szolgabíró nem intézkedik. A küldöttség véleménye szerint az esküdteket is hasonló módon kellene választani. A jegyzőt azonban a község maga választaná, de személyében mind a földesúrnak, mind a járásbeli tisztségviselőknek meg kellene egyezniük. 35 A küldöttség fontosnak tartotta törvényben rögzíteni, hogy a jegyzők ne legyenek a község önkényének kitéve: hivataluktól addig ne lehessen őket megfosztani, míg az ellenük felhozott vád törvényes úton be nem bizonyosodik. A békési választmány a községeket úgy fogta fel, mint a közigazgatás legalsó szintjén álló egységeket, ennek megfelelően javaslatai a szakszerűsödés irányába mutattak, ugyanakkor az elöljárók megválasztásában a megye hatáskörét igyekeztek növelni. A községek gazdálkodásáról szólva fontosnak tartották, hogy annak haszonvételeit és jövedelmeit árverés útján haszonbérbe adják. 36 Ezzel a rendszabással ugyanis el lehetett volna kerül33 Baranya közgyűlése a hosszúfuvar megszüntetését javasolta, úgy, hogy ezt világos törvény alapján valami más váltsa fel. Csanád, Somogy és Torontál is a megszüntetés mellett foglalt állást. Borsod közgyűlése elfogadta a megyei küldöttség javaslatát, mely szerint a hosszúfuvar örökre szűnjön meg, helyette egy egésztelkes jobbágynak két napi szekeres vagy négy napi gyalogos robotot kelljen teljesítenie. Hasonló megoldást javasolt a csongrádi választmány is. 34 „...azon számtalan okok közül, melyek amazt javasolják, csak ezt hozván fel, hogy úgy a bíró köréhez tartozandókra nézve elhatározandó jobb rendszernek állandóbb foganatba tartása is biztosb kezességet talál, és a gyakori választások által terjeszkedő demoralisatio magva sem hintetik el annyiszor..." 35 A Pest megyei küldöttség hasonlóképpen foglalt állást ebben a kérdésben, fontosnak tartották azt is, hogy a jegyző állandó dotációval és legalább fél sessio telekkel rendelkezzen. Komárom azt javasolta: a jegyző megválasztásába a járásbeli szolgabírónak is legyen befolyása, továbbá erre a tisztségre csak magyarul tudó embert válasszanak. 36 Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg a bihari küldöttség is .