Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
ugyanis ugar maradt. Abban az esetben azonban, ha a jobbágyok egy tagban kapnák meg a szántóföldet, kaszálót és legelőt, nyilvánvaló, hogy nem hagynák művelés nélkül a szántóföld egyharmadát. Nem lenne azonban méltányos, ha ekkor, iparkodásuk miatt, új teherrel sújtanák a földművelőket. A békési választmány tehát ezen a ponton egyértelműen a kilenced (és valamennyi adó és természetbeni szolgáltatás) pénzbeli megváltása mellett foglalt állást. Fontos megjegyezni a későbbiek szempontjából azt is, hogy a küldöttség itt nem használta az örökös szerződés fogalmát, nem beszélt a jobbágy és a földesúr szabad megegyezéséről, a természetbeni szolgáltatások pénzre történő átváltását a törvényhozás közreműködésével képzelte el. A királyi dézsma, a tized a békési küldöttség szerint nem érinti a jobbágyföldesúri viszonyt, mégis ezen a ponton is sürgették annak megszüntetését. Amennyiben az országgyűlés nem így döntene, legalább azt el kellene érni, hogy ennek természetbeni kiszolgáltatása szűnjön meg. 30 A méhek, bárányok, gidák után járó kilencedet és a kisebb úri adózás néven ismert szolgáltatásokat a küldöttség teljesen meg akarta szüntetni. 31 A bárány, borjú dézsma eltörlését azért is szükségesnek tartották, mert a jobbágy a III. tc.-ben megfogalmazott legelőelkülönítés után a neki járó legelőrész után úgyis fizetni fog a földesúrnak, igazságtalan lenne tehát, hogy az ott nevelt jószágok után is adózzon. A küldöttség - a kilencedhez hasonlóan - a robotszolgáltatás pénzbeli megváltását tartotta a legcélszerűbb megoldásnak. 32 Amennyiben nem a megye elképzelése valósulna meg: 30 Az egyházi tized kérdésével valójában a jogügyi munkálatnak a polgári törvényekkel foglalkozó része (XXV tc.) foglalkozott. A törvényhatóságok többsége azonban - Békéshez hasonlóan - már az úrbéri operátumban kifejtette ezzel kapcsolatos elképzelését. Az országos bizottság azt az álláspontot képviselte, hogy a tized haszonbérlésének elsőbbsége a jobbágyokat illesse. Ezt a javaslatot támogatta Bihar (amennyiben a tized eltörlése nem valósulna meg), Bács, Győr és Hont megye, valamint a pozsonyi küldöttség (a közgyűlés azonban ezt nem fogadta el). Több megye - így Békés, Bihar, Nógrád, Sopron, Tolna, Torna és Torontál is - felvetette a tized eltörlésének a gondolatát. Sopron a dézsma helyett egy egységes adó bevezetését javasolta, ebből az részesült volna, "aki a népnek a religió kötelességei teljesítésében szolgál." A másik lehetőségként a tized természetbeni kiszolgáltatásának megszüntetését, és a pénzbeli megváltást támogatta: Baranya, Csongrád, Krassó, Pest és Szatmár. 31 Ezzel a kérdéssel már a IV tc. 4. és 5. §-a foglalkozott. Ezek a kérdések már a küldöttség negyedik ülésén, 1832. január 12-én kerültek a napirendre. Az előző napon jelenlévőkhöz Molnár János táblabíró csatlakozott. Békéssel megegyező javaslatot tett pl. Somogy és Veszprém megye. 32 Arad, Baranya, Borsod, Csongrád, Csanád és Szatmár megye - Békéshez hasonlóan részben a bánáti példára is hivatkozva javasolták, hogy a robot szolgáltatások egy részét (felét) pénzben lehessen megváltani. A csanádi választmány eredetileg azt indítványozta, hogy a robot örökös megváltása fejében a jobbágy földjének egy részét adja át a földesúrnak. A közgyűlés azonban elvetette ezt a megoldást, mivel - véleményük szerint - a jobbágy földjének nagy részéről hajlandó lenne lemondani, csakhogy ettől a tehertől megszabadulhasson. így azonban sem adóbeli kötelezettségeinek nem tudna eleget tenni, sem saját élelmezéséről nem tudna gondoskodni. Másfelől a földesúr sem járna jól, mert az ország népessége még nem elég nagy ahhoz, hogy az ország minden területén bérmunkást alkalmazzanak (MOL Kanc. Diaet. 10.cs. 529.v.-530.r.). A borsodi közgyűlés is lehetővé akarta tenni, hogy a robotszolgáltatást a jobbágy a földesúrral való szabad egyezkedés útján pénzben vagy más módon megválthassa. A robotszolgáltatás megváltása mellett foglalt állást Bács küldöttsége, de ezt a közgyűlés elvetette.