Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
rontál. 25 A pénzjáradékra történő átváltás gondolata Szatmár, Komárom, 26 Liptó, Pozsony és Temes javaslatában lelhető fel. 27 Borsod a pénzzel vagy gabonával történő megváltást egyaránt lehetségesnek tartotta. A robotszolgáltatásra történő átváltást Ung megye támogatta, ezzel a megoldással mint alternatívával egyébként Komárom 28 is számolt. 29 A szatmári választmány által felvetett másik lehetőség szerint a kilencedmegváltás fejében az egyik nélkülözhető jobbágyi haszonvételről, az időszaki bormérésről kellene a földművelőknek lemondania. Ebben az összefüggésben kell tehát Békés megye álláspontját szemügyre venni. A küldöttség ezen a ponton egyértelműen elvetette az országos bizottság javaslatát, és önálló elképzelést fogalmazott meg. Hasonlóan a szakaszküldöttséghez, úgy vélték: a kilenced beszedésének jelenlegi gyakorlata okozza elsősorban a földesúr és a jobbágy közötti bizalmatlanságot. Ez az akadálya továbbá a nemzeti szorgalom és műveltség tökéletesedésének. A választmány szerint semmi sem felelne meg jobban a kor szellemének, és semmi sem szolgálná inkább, „a nemzeti jobblétet" mint ha a jobbágy nem csak a kilencedet, de valamennyi adóját és természetbeli szolgáltatását egy meghatározott pénzösszeggel válthatná meg. A megváltás módját az országgyűlésnek kellene kidolgoznia, figyelembe véve a különböző területek eltérő adottságait. A küldöttség az országgyűlési követeknek adandó utasításban tehát arra hívná föl a figyelmet: „hogy a kicsinálandó átaljános dézma és robot váltságának megállapításában, valamint is mindazoknak, amik e részt alapul szolgálhatnak, felvételében, a jobbágyság sorsának könnyebítése, amennyire csak a kiváltság elfogadott tekinteteivel egyeztethető, légyen a legfőbb tekintet." A kilenced pénzbeli megváltásának megállapításánál azt is figyelembe kell venni - hangsúlyozta a küldöttség -, hogy a jobbágy csak földjének kétharmada után fizette a földesúri dézsmát, a földterület egyharmada 25 Baranya közgyűlése szerint a kilenced, illetve az ehelyett szokásban lévő természetbeli adózás a nemzeti szorgalmat hátráltatja, ezért szükséges ennek a gyakorlatnak a megszüntetése. A földesúr kárpótlása se robottal, se készpénzzel, se a szemmel való váltsággal nem volna célszerű, ezért a földdel való megváltást javasolják. Bács szintén a kilenced szolgáltatástól való örökös megváltást szorgalmazza: a föld két kilencedének, illetve két hetedének átengedésével. Arad megye küldöttsége szerint ezen a ponton az országos bizottság tervezete nem hoz valódi könnyebbséget az adózók számára, ugyanakkor az állam gazdasága és a földesúri jövedelmek szempontjából is nagyobb biztonságot jelentene a kilenced földdel történő örökös megváltása. A megfelelő nagyságú terület átengedése után a jobbágy szabadon rendelkezhetne a maradék földdel. A közgyűlés jóváhagyta a választmány javaslatát, mi szerint a maradék földek "a jobbágy tulajdonának szabados használatául örökösen által engedtetvén" ezentúl az adózó tulajdonát képeznék (MOL Kanc. Diaet. 10. cs. 21.r.). 26 Komárom a megváltás fejében évi négy ezüst forint megfizetését javasolta. 27 Pozsony megye választmánya pl. úgy gondolta: a jobbágy inkább a kilencedtől mentes rétet és a haszonbérleti földet fogja művelni. Éppen ezért a választmány a természetbeni dézsma szedését örökre meg kívánta szüntetni. Elképzelésük szerint az adózók ennek helyében a vármegye által meghatározandó módon - pl. a tízévi termés középarányát alapul véve - hasonló értékű járandóságot fizetnének készpénzben vagy gabonában. 28 Komárom másik lehetőségként azt vetette fel, hogy a megváltás fejében minden urbariális házhely után 12 napi igás robotot kellene teljesíteni. 29 Ung megye szerint kívánatos lenne, hogy a jobbágy minden tartozását vagy kizárólag munkavégzéssel, vagy egyedül csak pénzre való átváltással róná le.
