Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

körvonalazódjanak azok a programpontok, melyek döntően meghatározták a következő több mint másfél évtized politikai vitáit. Ebben az összefüggésben nem véletlen, hogy Barta István Baranya és Temes vármegye észrevételeit tartotta a leginkább prog-resszíveknek: Temes és Baranya ugyanis - bár ez utóbbi az urbariális tárgyat részletesen kidolgozta - a többi munkálat tematikus egységeit érintve, csupán bizonyos alapelveket fogalmazott meg. A legfőbb célt Temes vármegye éppen a történelmi tapasztalatok alapján „a magyar nemzetiség egyetemesülésében" látta. Ezt a szempontot kívánták érvényesíteni a hazai nyelv gyarapodása, terjesztése területén, és ezért hangsúlyozták „a minden rendű honfiak kölcsönös érdekeinek egybeforrasztását".

137 Mindezek alapján érthető, hogy nemcsak az országos bizottság javaslatai, hanem az operátumok „műfaja" is miért nem felelt meg a kortársak várakozásának. Széchenyi értékelése a „9 deák könyviről „melyben szinte egyetlenegy talpkő sincs - nincs egy lat filozófia!"

138 elsősorban a világos alapelveket, a tennivalók sorrendjének ésszerű és logikus kifejtését és kijelölését hiányolta. 137 MOL Kanc. Diaet. 11. cs. 342. r. 138 Széchenyi levele Wesselényi Miklósnak, Nagycenk, 1831. október 3. (Széchenyi 1991.1. 392.)