Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Békés megye jellemzői az 1830-as évek elején

Békés megye jellemzői az 1830-as évek elején A török hódoltság alatt csaknem lakatlanná vált Békés megye 18-19. századi történetét alapvetően meghatározta az a tény, hogy 1723-ban Harruckern János György adományként elnyerte a megye csaknem 5/6-át kitevő gyulai uradalmat.

1 Az 1780-as viszonyokat tükröző adatok szerint Békésben az 5000 holdnál nagyobb magánbirtok részesedése az úrbéres földből 80702 hold, azaz 97,4% volt.

2 Az 1000 és 5000 hold közötti magánbirtok esetében ugyanez az érték 2111 hold, vagyis 2,6% volt.

3 Békésben tehát ebben az időben szinte teljesen hiányzott a jómódú középbirtokosi réteg, és nem volt jelen a kisebb középbirtok sem. Fónagy Zoltán elemzése általánosabb összefüggésekben is kimutatta: „Azokban a dél-magyarországi megyékben, ahol a bene possesionatus réteg hiányzott vagy csak nyomokban létezett, hiányzik a kisebb középbirtok is (Bács-Bodrog, Békés, Csanád, Csongrád, Arad, Baranya)."

4 1798-ban a gyulai Harruckern uradalmat öt részre osztották: a gyulai, békési, szentesi, szarvasi és csabai rátát a gróf és báró Wenckheim, gróf Károlyi, gróf Stockhammer (valamint Bolza és Schröffl) családok és báró Siskovics Józsefné kapták meg.

5 Rajtuk kívül a 18. század végén a gróf Almássy család bírta a kétegyházi, a báró Rudnyánszky család pedig a szentandrási uradalmat. A vármegyében a 18. század végén a nemesség száma igen csekély volt,

6 az 1846-os tisztújítás alkalmával is csak 1194 szavazó nemest írtak össze, a nemesek özvegyeit is ideértve.

7 Fényes Elek 1842-es adatai alapján a nemességnek az összlakossághoz viszonyított aránya nem haladta meg a 3 %-ot.

8 Ugyancsak elenyésző volt az értelmiségi-honorácior réteg aránya is.

9 A 18. században újraszerveződő dél-alföldi megyékbe, így Békésbe is többfelől érkeztek betelepülő nemesek; így pl. a Dunántúlról is,

10 de jelentősebb számban mégis a Felvidékről, ahonnan a megélhetés és a hivatali karrier reményében több család telepedett le 1 Az uradalom kialakulásáról 1. Kovács 1998. 2 Fónagy 1999. 1174. 5 Fónagy 1999. 1179. 4 Fónagy 1999. 1181. 5 Karácsonyi 1896.1. 431-432. 6 1754-55-ben 24, 1777-ben 47, 1791-ben pedig 88 armalis nemest tartottak számon (Scherer 1941. 30-31.). A megyei nemesség létszámáról hoz még adatot Jankovich-Erdmann (szerk.) 1991. 774. 7 Fényes 1847. 362. 8 Kecskeméti 1989. 297. 9 Benda (kiad.) 1952-57.1. XX. 10 Scherer 1941. 31.