Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

kijelentette: a honi nyelv a nemzeti egység és függetlenség legnagyobb eszköze. Csanád úgy gondolta, a polgári erényt, józan szabadságot és közboldogságot alapító közértelmességhez csak a nyelv nyújtja a kulcsot. Továbbá a polgárosodás magasabb fokán csak olyan nemzetek állhatnak, melynek tagjai ugyanazt a nyelvet beszélik.

109 A megyei köriratok érvelésében tehát a magyar nyelv a nemzet egységesülésének és felemelkedésének a záloga. A nyelv és a nemzeti lét szoros kapcsolata, a nyelv és a nemzet „csinosodásának" összefüggései közismert előzményekre tekintettek vissza, — gondoljunk csak az 1805:4. tc. elfogadása után született megyei köriratokra -,

llü s gyakran felbukkantak értekezésekben is: Guzmics Izidor 1822-ben a "csínosodás" fogalmát - Herder nyomán - az emberiségben tett folyamatos előrelépésben, a tökéletesedésben határozta meg, ennek eszközét pedig a nyelvben, mégpedig a nemzeti nyelvben látta.

111 Az 1830-as évek elején a magyar nyelv ügyében kibocsátott megyei köriratok és a rendszeres bizottsági munkálatok kapcsán megszületett megyei vélemények az 1810-es évek végén végbement változás hatására már egyszerre beszélnek a hazai nyelv műveléséről, belső tökéletesítéséről (cultura intensiva) és terjesztéséről (cultura extensiva), sőt ez utóbbi immár jóval hangsúlyosabban szerepel a korabeli megfogalmazásokban.

112 Pest, Csanád, Nyitra és Békés küldöttsége a nemzeti nyelv terjesztésének legbiztosabb és leghatékonyabb módját az ifjúság nevelésében látta. „A jövendő kornak irányát semmi sem adja úgy meg, mint a nevelés; a' nemzeti csinosúlásnak sincsen ennél jótékonyabb 's hatósabb eszköze; ennek útján fejtődzhetik ki csak egyedül szélesbb kiterjedésben az értelmességgel, a nyelv is. - Ugyanazért nem is tanácsos erejét aggfák' többnyire sikertelen hajtogatásában vesztegetni, - midőn a gyenge csemete önként hajlik, és így a' nevendék tót, német, vagj oláh gyermek is bizonnyára inkább formálódhatik valódi magyar polgárrá, mint már a' más nyelv, vagy szokás' felvételére természetileg kevesebbé fogadékony életkorban lévő szülék: - csak el ne csüggedjen, 's a' szükséges áldozatoktól a' magyar maga ne vonakodjon!!"

113 Ez gondolat - az előbb elmondottakból következően - szintén hosszú évek óta állt a nyelvről való gondolkodás középpontjában. Az 1810-es, 1820-as nak világító szövetnekül. Ott oszlik a' setétség; fényre derül a' jobblét hajnala; ott ébred a' jónak 's szépnek érzése; gyökeresedik a' józan szabadság; nevekedik a' szorgalom; csudákat teszen a' polgári erény; szóval - az élet' boldogító kellemei feltűnnek." Zsilinszky 1887. 119. 109 Az említett megyei köriratokat 1. PmL PPSVm Kgy. ir. A magyar nyelv ügye. 1831-1839. 110 L. pl. a következőket: Nagy Hont megye levele, 1806. május 6.; Bihar vármegye átirata Pest megyéhez, 1806. március 17.; Ugocsa megye átirata, 1806. május 19.; Baranya megye levele Pest megyének, 1806. május 20. (PmL PPSvm nemesi közgyűlésének iratai 1806-1-1613.; 1806-1885.; 1806-1-1611.; 1806-l-l6ll.) 111 Guzmics 1822. A „csínosodás" fogalmának értelmezéséről 1. még Szilágyi 1998. 408-412. 112 L. még Nyitra vármegye közgyűlésének véleményét a tudományügyi munkálattal kapcsolatban: „A nemzet létének életgyökere, boldogsága és kiforgathatatlan maradásának legbizonyosb záloga lévén az anyai nyelv virágzása - ennek kimíveltetésében és elterjedésében nevekedik a nemzetiség fénye s ereje, öregbedik a haza szeretete és méltósága." (Nyitra vármegye észrevételei a köznevelési tárgyban 13:) 113 Zsilinszky 1887. 126.