Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)
ugyanis lehetőséget nyújtott arra, hogy az egyes megyei deputációk kifejtsék nézeteiket az ország jogállásáról, a nemzetgazdaságról, az ezzel kapcsolatos gazdasági döntéshozatalról. Pest megye kiküldöttsége az ország önállóságát és függetlenségét biztosító törvényekre (1715:111., 1791:XL, 1791:X. tc.) hivatkozva hangsúlyozta a birodalom két felének teljes egyenjogúságát, és ennek megfelelően a kereskedelem gyakorlatában a kölcsönösség elvét fogalmazta meg. 18 A bizottság kifogásolta és elutasította a vámok önkényes, gyakori változtatását, mert ez - véleményük szerint - gátolja a kereskedés fellendülését. A deputáció egyértelmű törekvése volt, hogy a vámokról való döntéseket a kormány hatásköréből a törvényhozás illetékességébe utalja. Az érvelés szerint ez csak egy korábbi törvényes állapothoz való visszatérés lenne, mivel: „...a harmincadbeli vámoknak megállapítása mindenkor országos tárgy volt..." A választmány ezért országgyűlési deputáció kiküldését javasolta, melynek kidolgozott javaslatairól a törvényhozásnak kellene döntenie; ezek a döntések pedig „nemcsak kötelező erejűek, hanem oly változhatatlan állandóságúak légyenek, hogy azokba országgyűlésen kívül, senki által és semmi szín alatt is, legkisebb változtatást tenni ne lehessen,...". 19 A javaslat szerint - két országgyűlés között - csak rendkívüli esetekben kerülhetne sor a vámok megváltoztatására, illetve a marha és a gabona kiviteli tilalmának elrendelésére, s minden ilyen jellegű intézkedésről a Helytartótanácsnak - a kormányzati felelősség elve alapján - beszámolási kötelezettsége lenne az intézkedést követő első országgyűlésen. A kereskedelem alapelveiről szólva a deputáció a szabad kereskedelemnek a lehetőségig való gyakorlata mellett foglal állást, abban a reményben, hogy más országok áruinak bebocsátása hasonló, kölcsönös kedvezményekkel járna. A munkálat első szakaszának alapgondolatai tehát a következők: a törvényhozás hatáskörének kiszélesítése, a kölcsönösség elve a Lajtán túli területekkel folytatott kereskedelemben, és az áruforgalom szabadsága. Ennek a három tényezőnek az együttes jelenléte a megyei vélemények többségében is fellelhető (pl. Temes, Esztergom, Nógrád, Baranya, Sopron). A deputáció állásfoglalásainak fontos alkotóeleme a munkálat további szakaszaiban a különböző egyéni és testületi monopóliumok, kiváltságok eltörlése, így pl. el kívánták törölni a céheket, 20 hangsúlyozták, hogy a puskapor és a salétrom ne vétessék ki a közönséges kereskedelemből, fontosnak tartották a hamuzsír és a timsó, 21 valamint a len, kender és dohány 22 szabad forgalmát. A 18 „Hogy a kereskedésre nézve is sorsának Őfelsége örökös tartományai kereskedése sorsától való felfüggesztését, vagy még inkább annak alája való vettetését teljességgel elfogadni nem lehet; hanem azt megállapítani szükséges, hogy a kereskedésre nézve Magyarország és az örökös tartományok között az erányos kölcsönösség (reciprocitás) minden tekintetben megtartasson, és Magyarország a külső tartományokra nézve az örökös tartományoknál jobban ne terheltessen." Opl 5. 19 Opl 5. 20 Opl 9. 21 Opl 11. 22 Opl 12.
