Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)
hozták ugyanis nyilvánosságra a megyében az uralkodó szeptember l6-i, az országgyűlés elhalasztásával kapcsolatos leiratát. A titkos jelentések beszámolnak arról, hogy a gyűlésen résztvevő, Nógrád megyei Kubinyi Ferenc 13 indítványozta: Pest - több törvényhatósághoz hasonlóan - feliratban sürgesse az országgyűlés mielőbbi összehívását, ha pedig az uralkodó ennek a kívánságnak nem tenne eleget, helyezzék kilátásba az adófizetés megtagadását. Kubinyi javaslatával a jelenlévők nagy része egyetértett, ám a nádor határozott fellépésére a megye elállt az indítvány támogatásától. 14 Dubraviczky alispán ekkor olyan felirat elfogadását sürgette, mely az operátumok országgyűlési tárgyalását és új törvények meghozatalát kérné az uralkodótól. 15 A nádor pedig éppen annak érdekében, hogy Pest minél hamarabb teljesítse az uralkodói leiratban megfogalmazott feltételt, javasolta, hogy a megye következő közgyűlése a lehető leghamarabb, vagyis 1832. január 9-én kezdje meg a munkálatok felülvizsgálatát. 16 Mindezek ellenére az operátumok felülvizsgálata a megyében igen vontatottan haladt. A lassúság okát nemcsak az 1831 nyarán kitört kolerajárvány okozta, hanem az is, hogy a megye főtisztviselői teljes létszámban részt vettek a deputáció munkájában. Ezt a feladatot pedig igen nehéz volt összeegyeztetni a megyei adminisztráció ellátásával, 17 Továbbá más megyékkel ellentétben a pesti deputáció nem oszlott albizottságokra, hanem valamennyi munkát a teljes deputáció véleményezte. A megyei küldöttség és a közgyűlés végzéseinek tartalmi ismertetése, elemzése csak az első három tárgy esetében végezhető el, ugyanis - csupán a megye határozatainak ismeretében - a küldöttség érdemi munkájára nem lehet teljes bizonyossággal visszakövetkeztetni. A kereskedelmi munkálat öt nagy részre tagolódott. Pest vármegye - a többi megyéhez hasonlóan - kiemelt fontosságot tulajdonított ezen operátum első egységének, amely a harmincaddal és az egyéb vámokkal foglalkozott. Ez a téma 13 Kubinyi Ferenc politikai pályakezdése Pest megyéhez kötődött: 1818-ban tiszteletbeli aljegyző, 1819-ben harmadik aljegyző, majd második aljegyző lett. 1823-ban azonban tisztéről lemondott, mert többször nyilvános konfliktusba keveredett a nádorral. Kubinyinak volt Pest megyében birtoka, így mint birtokos nemes is felszólalhatott a közgyűlésen (1. Praznovszky 1980., különösen 39.). Egyébként éppen Pest megye 1837. márc. 21-i közgyűlésén mondott beszédéért 1838. márc. 5-én indult ellene infámia per (vö. KLÖM VII. 372.). 14 Az 1831 decemberében tartott miniszteri értekezleten éppen az országgyűlés elhalasztása miatt érkező megyei tiltakozások kapcsán döntés született a főispánok megyei befolyásának és szerepének erősítéséről. Ezzel összefüggésben I. Ferenc Reviczky kancellárhoz küldött leiratában példaértékűnek nevezte József nádornak a november 15-i megyegyűlésen tanúsított magatartását (Conf. A. 1831:2223.). 15 A Pest vármegye által elküldött feliratról 1. PmL PPSVm Kgy. lajstr. 1831:5205. 16 „Zunächst bestimmten auch Seine K. K. Hoheit Der Herr Erzherzog Reichs Palatin eine neue General Versammlung auf dem kommenden 9 Januar 1832. zum Behufe denen, daß dann sie in der Operaten Revision wirkende Deputation, ihre bisherigen Arbeiten und Leistungen zu unterbreiten verbunden sein soll. (Allgemeine Bestimmung und Annahme)" (MOL Takács-hagy. Fase. 92. 5545.) 17 L. erről József nádor 1832 szeptemberében Reviczky kancellárhoz írt levelét. - MOL Kanc. ein. titk. 1832:157.
