Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

A hiányos dokumentumok ellenére az operátumok tárgyalási menete nagyjából rekonstruálható. A megyei küldöttség a rendek által már 1826-ban megállapított sonend szerint kezdte meg a munkálatok vizsgálatát. A kereskedelmi tárgyat 1831. február 27-én tűzték napirendre, majd a március 6-án és 13-án, április 28-án, 29-én és 30-án, május 27-én és 28-án tartott üléseken tették meg észrevételeiket. Az úrbéri operátum véleményezése rövidebb időt vett igénybe: háromnapi tanácskozás után (1831. május 31., július 1., 2.) hozták meg a döntéseket. Az adóbiztossági munkálatot 1831. december 28-án, 29-én, 30-án, 31én és 1832. január 2-án vizsgálták meg. E három munkálatot már 1832. januárjában megvitatta a Pest megyei közgyűlés. Január 13-án, az addig elkészült tárgyak felülvizsgálata után a nádor mint főispán javaslatot tett arra, hogy az elvégzett három munkálattal szoros kapcsolatban lévő operátumokat, a juridicumot és a publico-politicumot tárgyalja meg leghamarább a megyei választmány majd pedig a közgyűlés. A nádor lehetségesnek tartotta továbbá, hogy a négy további munkálatot a leendő országgyűlés üléseivel párhuzamosan véleményezze a megyei bizottság. Ekkor ugyanis még nem lehetett pontosan tudni, mikorra hívja össze az uralkodó a diétát. Az 1831. szeptember l6-án kibocsátott uralkodói leirat — mint láttuk - arra az időre halasztotta a diéta összehívását, amikor valamennyi törvényhatóság befejezi az operátumok felülvizsgálatát.

11 A nádor indítványának megfelelően a juridicum első részét 1832. március 20-án és 21-én, a második részét június 5-én, a harmadik részét augusztus 29-én, 30-án és 31-én, a negyedik részét október 29-én tárgyalta a közgyűlés, a váltótörvényszékről szóló résszel együtt. A publico-politicumra 1832. június 8-án, 9-én, 12-én, 13-án, 19-én került sor, illetve a munkálat kilencedik szakaszára még november 12-én visszatértek a rendek, s ugyanezen a napon tette meg észrevételeit a megye a litteraria tárgyában is. A többi munkálat megvitatásáról a december 4-én kezdődő közgyűlés 6272. számmal jelölt határozathelyére ragasztott cédula tájékoztat: „Országos rendszeres munkák megfontolására kiküldött deputatio véleménye a bányászat, nemesi felkelés, bandérium és egyházi tárgyakban - de soha protocollumba nem vétetett." A következő napon a 6279. szám alatt található bejegyzés befejezettnek nyilvánítja a deputáció munkáját, és a rendek kifejezik köszönetüket a küldöttség tagjainak. A tárgyalások menetét szemügyre véve nyilvánvalóvá válik, hogy a megye a többi törvényhatóságnál jóval hamarabb, már 1832 januárjában napirendjére tűzte a helyi deputáció által véleményezett kereskedelmi, úrbéri és adóbiztossági munkálatot. Ennek a lépésnek az előzményeit megvilágítják a Pest 1831. november 15-én kezdődő közgyűléséről szóló titkosrendőri tudósítások.

12 Ekkor gálatával végez, hanem a többi törvényhatóság kifejezett kérésének engedve, a már elkészült munkálatokat azonnal nyilvánosságra hozta (Opl; Op2; Op3). A közgyűlés úgy döntött, hogy a kinyomtatott munkálatokat csak a vármegyét ez ügyben megkereső törvényhatóságoknak fogja elküldeni (PmL PPSVm Kgy. jkv. 1832:208.). 11 A leirat szövegét 1. MOL Kanc. eln. titk. 1831:144. 12 Ezek a következők: MOLTakács-hagy. Fasc. 92. 5526., 5527., 5529., 5545. számú jelentések.