Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)

tekét. A kormányzat számára kellemetlen kerületi ülések visszaszorítására nincs konkrét javaslata; o is utalt az országos deputáció idevágó javaslatára, pontosan arra a szakaszra, amelyben egy, az alsótábla tagjaiból választandó, ún. köztes küldöttség kialakítását indítványozzák.

45 Ennek a deputációnak lenne a feladata eldönteni, hogy mely tárgyak kerülhetnének az országos ülések napirendjére. Mérey azonban, Nógrád megye nyomtatásban is megjelent véleményére hivatkozva, a törvényhatóságok várható ellenállását jósolta e javaslattal szemben.

46 Reviczky álláspontját a nádor és a személynök felterjesztésének ismeretében fejtette ki. A kancellár leszögezte, hogy mivel a véleménye kialakításához feltétlenül szükséges lenne József főherceg álláspontjának ismerete, s az uralkodói kéziratban feltett második kérdésre a nádor mindeddig (azaz 1832. november 10-ig) nem válaszolt, ő is csak a sorrend kérdésére fog szorítkozni. Reviczky szerint az operátumok sorrendje nincs még kötelező érvénnyel elhatározva. Az 1825-27. évi országgyűlésen a rendek ugyan tettek javaslatot e tárgyban, de az uralkodó nem kötelezte el magát. A nádorral és a személynökkel egybehangzóan emelte ki, hogy az elkövetkező diéta szempontjából a megfelelő sorrend kiválasztása az elsődleges. Ezáltal tudja ugyanis a kormányzat a kezdeményezést szilárdan kézben tartani. A kancellár azonban nem zárkózott el a sérelmek napirendre tűzésétől sem, úgy vélte, a kormányzat megfelelően felkészült ezek tárgyalására is. Annál is inkább, mivel a kormányzat ebben a kérdésben sem kíván letérni a törvények megszabta útról. Reviczky egyetértett azzal, hogy a juridicum napirendre tűzése elsődleges fontosságú. Véleménye szerint a szilárd jogrend az alapja minden ország és nép felemelkedésének. Hosszasan ecsetelte a magyar jogszolgáltatás hiányosságait, a jogbizonytalanságot, a nehézkes ügymenetet. Mégis úgy vélte, figyelembe kell venni a nádor véleményét, hiszen ő az, aki az ország helyzetét legjobban ismeri, s közvetlenül érintkezik az ország minden rendű lakosaival. Reviczky, a nádor érveit megfontolva, végső soron tehát az úrbéri munkálat elsőségét javasolta.

47 Mérey aggodalmát ebben a kérdésben nem osztotta. Úgy látta, a követutasítások alapján nem kell túlzó reformkövetésektől tartani: „Viele Komitate senden Dankadresse für die Ausschreibung dieses Reichstages für Systemaloperate ein. Es sind positive Instruktionen vorhanden, welche rücksichtlich der Ordnung und Reihenfolge, es den königlichen Proposititionen überlassen. Die demagogische Phantasmagorien einiger Komitate in Urbarialibus haben keiner Nachahme gefunden. Viel größer ist die Zahl derjenigen, die ihren Dominikairechten nichts abbrechen lassen wollen. Die eminente Majorität dürfte sich in verständigen Erleichterungen der Contribuenten vereinen."

48 A követutasítások alapján 45 A vonatkozó rész a publico-politicum munkálatai I. rész III. Art. 2. paragrafusában található. 46 Nógrád megye véleménye a deputationalis munkálatokról: MOL József nádor titk. praep. 17. cs. 47 A kancellár által javasolt sorrend tehát: urbariale, juridicum, contributionale-commissariaticum, montanisticum, ecclesiasticum, publico-politicum, litteraria, banderiale. 48 MOL Kanc. ein. titk. 1832:262.