Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)

várható többséggel - Reviczky szerint - a kormányzat együtt tud majd működni, így a kormányzat az indítványozási jogát megtartja, és sikerül elkerülnie az alsótábla többségével való összeütközést. A nádor előterjesztésére hivatkozva Reviczky is hangsúlyozta: az uralkodó az adózók természetes védelmezője, s ettől a gyakorlattól nem szabad eltérni. A király mint az ország legnagyobb birtokosa példát is mutathat nagylelkűségben, hiszen az adók csökkenése őt is jelentősen érintené. Ezáltal pedig a nemességet is rá lehetne kényszeríteni az áldozatvállalásra. Az úrbéri kérdés ugyanakkor királyi jogokat nem érint, napirendre tűzése pedig a kormányzat számára kedvező helyzetet teremtene. Az országgyűlésnek 1832. december 20-án átadott királyi propozíciók Reviczky javaslatához állnak a legközelebb, legalábbis ami az első három helyen szereplő tárgyat illeti.

49 A közjogi és kereskedési munkálat negyedik, ötödik helyen való szerepeltetése viszont a nádor elképzelésére emlékeztet. A végső döntés kialakításában szerepet játszott az, hogy a kormányzat valamennyi, az ügyben megnyilatkozó szereplője kulcskérdésnek tekintette az adózók terheinek enyhítését, de legalább ilyen lényegesnek tartották a kezdeményezési jog kézben tartását. E két törekvésnek az úrbéri munkálat felelt meg legjobban, amely királyi jogokat nem veszélyeztetett, viszont valódi várakozást látszott kielégíteni. Ezzel a választással kívánták a nemességet az érdemi vitákba belekényszeríteni. Árnyalatnyi különbség is megfigyelhető azonban a három főméltóság elképzelései között. Mérey volt az egyetlen, aki attól tartott, hogy az úrbéri kérdés napirendre tűzésével jelentős liberális erő jelenik meg a politikai színtéren. Reviczky ezt a lehetőséget 1832 novemberében valószínűtlennek tartotta, a nádor pedig ilyen értelemben nem is nyilatkozott. Feltűnő, hogy míg az adóterhek csökkentését Reviczky elsősorban az úrbéri munkálattól, vagyis a földesúri szolgáltatások csökkentésétől várta, addig a nádor a földesúri és az állami terhek kérdésének egymás utáni napirendre tűzésétől remélt eredményt. Nem véletlen talán, hogy a nádor elölülése alatt 1832 januárjában tartott Pest megyei közgyűlés az úrbéri és adóbiztossági tárgy szoros összetartozását hangsúlyozó véleményt fogadott el. Mindezek mellett sokáig, egészen 1832 szeptemberéig a diéta összehívásának pontos időpontja eldöntetlen volt. A szeptember 9-én kibocsátott újabb dekrétum megerősítette a korábbi kormányzati álláspontot: az összehívást attól tette függővé, hogy valamennyi megye készüljön el az operátumok felülvizsgálatával. József nádor nem értett egyet ezzel. Szeptember 17-én, Reviczkyhez írt levelében csalódottságának adott hangot, mivel a legutóbb Bécsben folytatott megbeszélései alapján úgy vélte, az országgyűlésre már ez év novemberében sor kerülhet. A nádor ennek megfelelően saját megyéjében felgyorsította az operátumok felülvizsgálatát, hogy a legfontosabb munkálatok novemberre elkészüljenek. Álláspontja szerint a dekrétumban megfogalmazott feltétel azt eredményezné, hogy 1833 tavaszánál előbb nem lehet összehívni a rendeket.

60 w A propozíciók által felállított sorrend: urbariale, juridicum, contribitionale-commissariaticum, publico-politicum, commerciale, montanisticum, ecclesiasticum, litteraria, banderiale. A királyi propozíciók teljes szövege: Iratok 1832-36. I. 3- skk. ,0 A nádor arra hivatkozott, hogy van olyan megye, nevezetesen Fejér, amely még egyetlen