Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A banderiális munkálat
akartak állítani, akik a reguláris seregnél szolgáltak, és így járatosak a fegyverforgatásban és hadi tudományokban: „Eszerént a haza még a békesség idejében is olyatén vitézek által, kiknek szívén a haza boldogsága fekszik, oltalmaztatnék, az elölfordulható nagyobb veszedelem idején pedig a felkelő nemesi seregnek az ekkép gyakorlott sereg istápja lévén, az egybenkapcsolandó nemesi sereg által az ellenségnek a hazába való bérohanása foganatosán meggátoltatnék." 27 Győr megye tehát a felállítandó állandó nemesi ezredektől az ország biztonságának növekedését és a veszély esetén fegyvert fogó nemesi felkelés hatékonyabbá válását remélte. Baranya vármegye a vagyonosabb nemesség hozzájárulásával felállítandó közpénztárból nemcsak a fegyvergyakorlatokon részvevő szegényebb nemesség ellátását kívánta biztosítani, hanem ebből a forrásból szerettek volna létrehozni valamennyi törvényhatóságban egy olyan sereget, amely békeidőben is felügyelhetne a belső nyugalomra. Temes vármegye szintén támogatta egy meghatározott létszámú, állandó felkelősereg felállítását, melyet a törvényhatóságok között arányosan osztanának el. Az így működő állandó alakulatok az ország belső biztonságára vigyáztak volna, az illető törvényhatóság igazgatása alá tartozván. Szatmár kívánatosnak tartotta egy, a nemzeti őrsereghez hasonló állandó katonaság megteremtését. A két dunai és két tiszai kerület összesen két lovas és két gyalog ezredet állított volna ki önként jelentkező nemesekből. Véleményük szerint ez az idővel önálló tisztikarral rendelkező katonaság lehetne a nemesi felkelés talpköve: „s mind a katonai lelket fenntartaná, mind a nemzeti érzésnek erőt, önséget és pontra vonódást szolgáltatna" 28 A felállítandó ezredek anyagi bázisát az egész nemesség arányos hozzájárulásával teremtették volna meg. A választmány mindezektől azt is remélte, hogy lassan a nemesi ezredek száma megnövekedne, és ezáltal az adózóknak kevesebb katonát és hadi adót kellene előteremtenie. 29 Nógrád, Komárom és Somogy megye azonban, Békéshez hasonlóan, ellenezte bármilyen állandó hadsereg felállítását. Feltűnő, hogy a rendelkezésre álló véleményekben csak néhány esetben jelentkezik határozott formában a nemzeti hadsereg és a hadügyi önállóság megteremtésének igénye. Baranya, Bihar, Csanád és Temes azonban a kivételek közé tartoztak. Mind a négy megye egyértelműen és határozottan fogalmazta meg a nemzeti hadsereg életre hívásának szükségességét. A bihari közgyűlés utasításba adta országgyűlési követeinek: sürgessék a magyar ezredeknek a többitől való különválasztását, valamint ezeknek az élére magyar tisztek kerüljenek. Ebben az esetben természetesen a megye is fontosnak tartotta volna, hogy a nemes ifjak egy meghatározott időt a rendes hadseregben szolgáljanak. Temes a „nemzetiség közelterjesztése" céljából azt javasolta, hogy mind a felkelősereg, mind a rendes hadsereg kizárólag a magyar kormánytól függjön. A tisztek magyar nemzetiségűek legyenek, és előmenetelük a többi tiszttől elkülönítve történ27 MOL József nádor titk. praep. 16. cs. 812. r. 28 MOL József nádor titk. praep. 18. cs. 322. v. 29 Somogy az adóbiztossági munkálatban javasolta az állandó katonaság és a hadiköltségek csökkentését, továbbá az adó lejjebbszállítását.
