Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A banderiális munkálat
jen. 30 Ugyanakkor Temes véleménye egyedülálló volt abban, hogy úgy gondolták: vehessenek részt a műveltebb és vagyonosabb nem nemesek is az inszurrekcióban. Csanád és Baranya a nemzet jogainak csorbítatlan érvényesítése végett hangsúlyozta a magyar reguláris hadsereg és a határőrvidék független módon és nemzeti nyelven történő kormányzását. 31 Az ezekben a megyei véleményekben megfogalmazódó törekvések elemei már az 1790-9l-es országgyűlésen is napirendre kerültek. Az idegen katonaság eltávolítása az országból, kizárólag magyar tisztek kinevezése a magyar ezredek élére, egy nemzeti hadiiskola felállítása, a magyar vezényleti nyelv használata, az alkotmányra teendő eskü, a határőrvidék kérdése - természetesen egy merőben más politikai kontextusban - megtalálhatóak a vármegyék célkitűzései között, de fellelhetőek a magyar ezredek folyamodványaiban is. 32 Az operátumok megyei vitáit közvetlenül megelőzve, az 1830-as diétán szintén központi jelentőségűvé váltak a hadsereggel kapcsolatos nemzeti sérelmek. A rendek éppen ezért az udvar által kért újonclétszám megajánlását attól tették függővé, hogy megvalósul-e a hadseregben a circulatio. A követelés lényege az volt, hogy a magyar ezredeknél csak magyar tiszteket alkalmazzanak, és a magyar tisztek előmenetele a császáriakétól függetlenül történjen. Az 1832-36-os országgyűlésen a hadiadó megszavazása alkalmával, illetve a magyar nyelv kérdésének tárgyalásakor került ismét szóba a hadsereg ügye. A követek sérelmezték a magyar ezredeknek külföldre vezénylését és ottani bevetését, valamint az idegen katonaságnak a közelmúltban Magyarországon történt alkalmazását. Az 1834 januárjában elfogadott zalai körlevél ismét a figyelem középpontjába állította a circulatio kérdését, a magyar nyelv ügyében született javaslatok pedig kitértek arra, hogy a hadseregen belül erősíteni kell a nemzeti jelleget: a magyar ezredeknél magyar legyen a vezényleti nyelv, továbbá az 1830: 7. és 8. tc. értelmében a magyar ezredeknél csak született magyarokat alkalmazzanak. 33 Békés megye a nemesek fegyvergyakorlása kérdésében a többséggel tartott, a hadsereg nemzeti jellegének megerősítése tekintetében pedig az 1790-es években is meghatározó szerepet játszó Zala, Zemplén, Szabolcs mellé zárkózott fel. A banderiális munkálatban tehát egyfelől újra kifejezésre jutottak azok a követelések, melyek a magyar ezredek nemzeti alapokra állítását sürgették, másfelől ismételten megfogalmazódott az az igény, hogy a magyar alkotmány egyik fő alappillérét, az inszurrekció intézményét korszerűsítsék. Figyelemre méltó, hogy a nemesi felkelés megszüntetése nem szerepelt a megyei javaslatokban. Ez azzal magyarázható, hogy a nemesi felkelés volt a nemesi adómentesség hivatkozási alapja, az inszurrekció eltörlése pedig maga után vonhatta volna a nemesség részvételét a közterhekben (ez a korszakban maximum a diurnumoknak és a házipénztár bizonyos hányadának az átvállalását jelentette volna). 30 MOL Kanc. Diaet. 11. cs. 350. rv. 51 A határőrvidéknek a hazai törvények szerinti kormányzását sürgette Somogy megye is. 32 Vö. Marczali 1907. II. 75. skk. és Benda (kiad.) 1952-1957.1. 209. 33 Molnár 1999. 1193-1198.
