Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
mástól elválasztva intézzék. 50 Hasonlóképpen fontosnak tartotta a győri választmány is, „hogy a peres tárgyak a politikaitúl szorosan megkülönböztessenek". 51 A politicum és juridicum elválasztásának kérdése valójában már az 1790-es évek elején a figyelem középpontjába került, reakcióként II. József intézkedéseire. 52 Arad megye még az 1790-9l-es diéta idején feliratban tiltakozott az ellen, hogy a két hatalmi ág egységét a megyékben megbontsák, és ezáltal az ország több évszázados, törvényes szokásait felszámolják. A megyék ellenállása miatt az 1791:LXVTI. tc. által életre hívott országos bizottságok sem foglalkoztak érdemben a juridicum és politicum elválasztásával. 53 Ebben a kérdésben az 1830-as évek első felében sem változott meg a nemesi közvélemény állásfoglalása. 54 A rendelkezésre álló megyei vélemények közül, a csongrádi javaslaton kívül, csupán Temes és Baranya foglalt állást határozottan a közigazgatás és a bíráskodás szétválasztása mellett. A baranyai küldöttség szerint ezt a változtatást az ítélkezés pontossága és függetlensége érdekében kell megvalósítani. A két küldöttség javaslata értelmében a politikai igazgatástól független megyei bíróságok ezután folyamatosan, törvényszünet nélkül működnének, a rendes fizetéssel rendelkező bírákat pedig a tisztújítások alkalmával választanák meg. A megyei törvényszék hatáskörébe tartozna a törvényhatóság nemes és nem nemes lakosainak valamennyi pere. A temesi és baranyai választmány szerint így megszűnne az alispáni és szolgabírói bíróság, valamint a kerületi táblák, a Királyi Tábla pedig csak feljebbviteli bíróságként működne. A vármegyei törvényszék elrendezése során további kérdésként vetődött fel, hogyan történjen a sedrián ítélkező fizetéses és tiszteletbeli táblabírák választása: főispáni kandidáció alapján vagy jelölés nélküli választás útján. 55 Mikor történjen megválasztásuk: a tisztújítással egy időben vagy közgyűlés alkalmával. Eltérő véleményt fogalmaztak meg a vármegyék abban a kérdésben, hány fizeté,(> Az országgyűlésen Nóvák Antal a kérdésről így nyilatkozott: „Utasítása a törvénykezési tárgyat a politicaitól különözni nem rendeli ugyan, de amennyire lehet el különözni akarja. Azért a megye egyeteméből folyón ki s vissza minden bírói s egyéb tisztség..."(KLÖM II. 508.) 51 A győri küldöttség javaslatát a jogügyi munkálatnak a perfolyamatról szóló II. fejezetében fogalmazta meg (MOL József nádor titk. praep. 16. cs. 26.). 52 Erről 1. részletesen Pajkossy 1978. 73-76. 53 A közpolitikai bizottságban a megyeszervezet reformjának előkészítésével megbízott Prileszky Károly trencséni alispán úgy nyilatkozott: a megyei közigazgatás és igazságszolgáltatás egységének a jövőben is fenn kell maradnia. A kérdés elintézését ezután a jogügyi albizottság elé utalták, de ott nem kezdtek bele ennek az elvi jelentőségű kérdésnek a tisztázásába. A bizottságok működése során kilenc vármegye fogalmazta meg tiltakozását az esetleges reformok ellen (1. bővebben Hajdú 1971. 119-122.). A kérdésről 1. még Pajkossy 1985. 170-171. 54 Az 1832-36-os országgyűlésn Rohonczy János, veszprémi követ így fogalmazott: „...ki kell tehát világosan jelenteni a törvényben, hogy ezen kétféle administratioja a vlármejgyének egymással függésben legyen, mert a megyék constitutiójában áll az alkotvány ereje." (KLÖM II. 498.). A kérdéssel foglalkozó kerületi ülés vitáját 1. KLÖM II. 497-511. Ugyanakkor Balásházy János 1831-ben megjelent könyvében arra utalt, hogy a juridicum és politicum egybeköttetése miatt a megyei tisztségviselők túlterheltek, lassú az igazságszolgáltatás, ez pedig káros hatással van a gazdaságra is (Balásházy 1831. 144-145). 55 Az országos bizottság tervezete szerint a táblabírákat a főispán jelölte volna.
