Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
ses és hány tiszteletbeli táblabíró vegyen részt a megyei törvényszék munkájában, legyen-e szavazata a szolgabírónak és az esküdtnek, továbbá ki lássa el a sedria elnöki teendőit. Tolna megye szerint a táblabírákat kandidáció által választanák, négyet a polgári és négyet a büntető törvényszékre. Az így megválasztott bírák rendes fizetést nem kapnának, csupán napi díjazásban részesülnének a törvénykezési időszakban. A nógrádi közgyűlés szerint a sedria elnöke az alispán, annak távollétében pedig a legidősebb táblabíró lenne. A törvényszék bíráit a rendek minden kandidáció nélkül választanák: hat fizetéses és négy becsületbeli táblabírót. Pozsony a kandidáció nélküli választást javasolta, és a megyék körülményeitől akarták függővé tenni, hogy a bírák állandó fizetést vagy napidíjat kapjanak. A győri küldöttség szintén a kandidáció mellett foglalt állást, javaslatuk szerint hat fizetéses és még 9 tiszteletbeli táblabírót kellene választani. Fontosnak tartották, hogy valamennyien érdemes, törvénytudó, birtokos nemesek legyenek. Az így megválasztott bírákat csak a törvényben előírt esetekben lehetne elmozdítani. A zalai küldöttség úgy látta: a pedaneus bíróságok eltörlésével, valamint azzal, hogy az országos bizottság javaslata szerint bizonyos ügyek a kerületi táblákról és a Királyi Tábláról a sedriára kerültek volna, a megyei törvényszék túlzottan is meg lenne terhelve. Azt javasolták tehát, hogy a szolgabírói és alispáni ítélőszék maradjon meg, és innen a pereket mindig birtokon belül lehessen feljebbvinni. A választmány szerint a megyei törvényszék bíráit a tisztújító közgyűlés választaná. Amennyiben a főispán és az alispánok sem tudnának elnöki feladatuknak eleget tenni, a sedria elnökét a közgyűlés nevezné ki. 56 Feleslegesnek tartották továbbá az állandó fizetéses táblabírákat, elegendőnek gondolták, ha a választott bírák csak napidíjat húznának. Ugyanakkor lehetővé akarták tenni, hogy az ítélethozatalnál valamennyi, az ügyben nem érintett táblabíró jelen legyen, és szavazhasson is. Pozsony szerint a sedria hét főből álljon, de a szolgabíró és az esküdt nélkül. A táblabírákat a közgyűlés kandidáció nélkül válassza. A főispán és a két alispán akadályoztatása esetén a megyei törvényszék elnöki feladatait ne a legidősebb szolgabíró, hanem a rendek által választott személy lássa el. A békési és temesi küldöttség mellett Csanád megye is kifogásolta az országos bizottság tervezetét, amely szerint, ahol csak lehetséges, elsősorban birtokos nemeseket kellene megválasztani a megyei törvényszék bírájává. A Csanád megyei küldöttség szerint az ország alkotmányos törvényei szerint a nemeseket ugyanazok a jogok illetik meg, a haza iránt pedig egyforma hűséggel és áldozattal tartoznak. A bírói feladatok ellátásához egyébként is a személyes karakter és a lelki műveltség megléte a legfontosabb feltétel. A küldöttség ezért azt javasolta: „az ily sértő különbség örökre eltöröltetvén, nem a vagyonnak,, hanem a személyes érdemnek és talentumnak tulajdoníttasson az elsőség,..." 57 A törvényszékek elrendezéséről szóló IV tc.-ben az országos küldöttsége négy kerületi tábla helyett azt javasolta, hogy Pesten állítsanak fel egy tiszai és egy dunai ítélőtáblát. A tervezet szerint ide tartoztak volna azok a perek, me56 Hasonló véleményt fogalmazott meg a bihari küldöttség is. 57 MOL József nádor titk. praep. l6.cs. 745v.