Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
Kornéli szerint erre azért kerülhetett sor, mert ugyanazok rendelték el a sequestrumot, mint akik a megyei törvényszéken ítélkeztek. A vármegyék igazgatásában felmerülő hiányosságokat a szakaszküldöttség azzal magyarázta, hogy a főispánok általában nem laknak megyéjükben, nem ismerik a helyi viszonyokat és a tisztikar tagjait. Továbbá a főispánok számos esetben egyéb magas méltóságot és hivatalt is betöltenek, így nincs elegendő idejük arra, hogy a rájuk bízott törvényhatóság ügyeivel érdemben foglalkozzanak. A megoldást abban látták, hogy a főispánok minden esetben megyebeli birtokosok legyenek, és csak egyetlen hivatalt viseljenek. Ez azt is magában foglalta tehát, hogy az egyházi főméltóságok nem lehettek volna főispánok. A szakaszküldöttség az országos bizottság javaslatával szemben nem kívánta megszüntetni a kerületi táblákat. 7 Véleményük szerint számukat inkább szaporítani kellene, hiszen a jelenlegi kerületi táblák nem a kerület középpontjában helyezkednek el, másrészt a szegényebb peres felek számára igen költséges az odautazás. 8 Azt javasolták tehát, hogy a már meglévő négy kerületi tábla mellé még négyet állítsanak fel. A nyolc kerületi tábla az eddig is odatartozó pereken kívül a több megyét is érintő concursualis ügyekben, illetve az eddigi első fokon a Királyi Táblához tartozó perekben ítélkezett volna. Az elképzelés szerint tehát a kerületi táblák elsőfokú bíróságokként működnének tovább, a Királyi Tábla pedig tisztán feljebbviteli fórummá válna: az úriszéken vagy a megyei törvényszéken kezdett polgári pereket és a büntető ügyeket tárgyalta volna újra. De ide tartoztak volna: „Nemcsak az, a politicumtol elválasztandó vármegyei törvényszékektől és kerületi tábláktól, hanem valamennyi szabad királyi, lándzsás és hajdú városoktól, kun és jász kerületektől, sőt, még a primatialis és efféle székektől appellált polgári pereknek megvizsgáltatása" is. A Királyi Táblához továbbra is birtokon belül lehetett volna fellebbezni. A javaslat arra is kitért, hogy azoknál a polgári pereknél, amelyek a vármegyénél és a kerületi táblánál kezdődtek eddig is, egy tiltás (prohibita) 9 legyen engedélyezve, azokban az ügyekben azonban amelyek a Királyi Táblától kerülnének le a kerületi táblára, - éppen nagy jelentőségük miatt - két prohibitára legyen mód. 10 A szakaszküldöttség azért is támogatta ezeket a változtatásokat, mert a Királyi Táblától a kerületi táblákra lekerülő fontos és nagy jelentőségű ügyeknek ezentúl nem egy, hanem két feljebbviteli fóruma lenne: a Királyi Tábla és a Hétszemélyes Tábla. A változtatás azon7 Az országos bizottság a négy kerületi tábla helyett Pesten kívánt egy dunai és egy tiszai ítélő táblát felállítani. 8 „...mert Bács és Pest vármegyék nagyon messze vágynak Nagyszombattól; Baranya, Somogy és Zala Kőszegtől, Csongrád és Heves Eperjestől, a bánáti vármegyék pedig Debrecentől;..." 9 A tiltás olyan perorvoslat, melynél a táblai bíróságon hozott ítélet végrehajtását a vesztes fél az ítélethozatal napján ellenzi "és így az ítéletet a' bírónál vagy a' perben bennhagyatni kívánja, benntiltja, hogy perújítással ne kellessék orvoslást keresnie." (Fogarasi 1839. 4l6.) 1(1 Azokat a határügyeket azonban, melyek két törvényhatóságot érintettek, és eddig a nádori ítélőszékhez tartoztak, elsőfokon a Királyi Tábla tárgyalta volna, két prohibitával. A feljebbviteli fórum pedig a Hétszemélyes Tábla lett volna. (Az eljárás érvényben lévő szabályozásáról 1. 1802:XXIII. tc. 4.§)
