Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
ban nem érintette volna a már megkezdett perek elintézését. Az albizottság szerint a javaslatokból következne, hogy a jövőben a kerületi táblák is ugyanazzal a „törvényes hatósággal" bírnának, mint a Királyi Tábla. így a kerületi táblákon jurátusok tevékenykedhetnének, akik a megidéztetésen (evocatorium) kívül intéseket (admonitio), tiltásokat (prohibita) tehetnének, és a Királyi Táblától nyert tanúvallató parancs (compulsorium) mellett oldalagos tanúvallatásokat (collateralis inquisitio) is végezhetnének, melyekről természetesen jelentést kellene készíteniük a kerületi tábla számára. A szakaszküldöttség azt is fontosnak tartotta, hogy perújítás esetén - idő- és költségkímélés céljából - ne az első per hiteles másolatát, hanem az eredeti peranyagot mellékeljék, hiszen a perújítás úgyis ugyanannál a bíróságnál történik. A szakaszküldöttség az egyházi ítélőszékek hatáskörét szűkíteni kívánta. Véleményük szerint a világi személy által elkövetett hitszegést ezentúl a világi bíróság tárgyalja. A hitszegés ugyanis világi dolgokban szokott megesni, ilyenkor pedig az 1405:XIV tc. szerint egyháziak nem lehetnek bírák. Az albizottság a válópereket valamennyi felekezet esetében világi bíróság, mégpedig a megyei törvényszék elé kívánta utalni: „azért, hogy a pap esketteti meg a házaspárt, éppen nem következik, hogy a házasság egyházi állapat légyen, sőt, egyenesen a legnagyobb tekintetű világi dolog lévén, azt a világi bírák, kik jobbára szinte [értsd: szintén] házasak, annak minden és titkos környülményeit is jobban tudhatják, mint azok, kik meg se házasodhatnak;". A küldöttség a törvényes parancsolatokat nem akarta megszüntetni: az ítélőszékek tökéletesebb elrendezése mellett is felmerülhetnek ugyanis előre nem látható körülmények. A törvényes parancsolatokat azonban ezentúl ne a Kancellária, hanem csak a Királyi Tábla adhassa ki. Ugyancsak ez utóbbi kizárólagos hatáskörébe tartozzon a tanúvallató (compulsorium) és felkerestető (requisitorium) parancsolatok kiadatása. A polgári törvények tervezetével kapcsolatban a szakaszküldöttség csupán néhány megjegyzésre szorítkozott. Véleményük szerint a katolikus papok az ősi birtokaikra nem tehetnének örökvallást, nem is zálogosíthatnák el azokat, sőt adóssággal sem terheltethetnék meg ezeket. Ősi javaiknak tehát csak haszonélvezői és nem teljesjogú tulajdonosai lennének. A szakaszküldöttség fontosnak tartotta volna, hogy az özvegyen maradt apa gyermekei anyai örökségét ne terheltesse meg, továbbá arról számadást kelljen adnia. A javaslat szerint a gyermekek örökségének védelme megkövetelné, hogy az elhunyt anya javait összeírják: kisebb birtok esetében elegendő lenne a szolgabíró és egy esküdt jelenléte, nagyobb birtok esetében azonban már az alispán előtt kellene véghezvinni a conscriptiót. 11 Az országos bizottságnak a büntetőtörvénykönyvnek a vétkekről és azok büntetéséről szóló fejezetében a szakaszküldöttség tervezete szerint az uradal11 „Fiának anyai javaiban az apa Verbőczi szerint sem osztozkodik. [1. Trip. 1:54. l.,2.§j És későbbi törvény [1659:36.tc.] meghagygya, hogy a tellyes korú fiának nemcsak anyai örökségét kiadni tartozik, hanem azt is, a' mit annak jövedelmébül fia nevére szerzett, a megmásított uj leveleket egészen félre vetve (Frank 1845.1. 499.). "
