Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)
A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830—1832) Az 1825-27. évi. VIII. tc. által kirendelt országos bizottság munkálatainak a megtárgyalására - az eredetileg kijelölt időponthoz, 1831. október 2-ához képest egy évvel később - csak az 1832. december l6-ára összehívott diétán került sor. A kortársak sokat vártak ettől az országgyűléstől. Horváth Mihály erről így írt: „Az országgyűléshez, mely egyelőre alkotónak, szervezőnek tartaték, mindenik párt a maga legképesebb egyénét ügyekezett megválasztatni képviselőül..." 1 Horváth hangsúlyozta továbbá, hogy a megyék már 1831 őszére elkészültek a munkálatok véleményezésével, az uralkodó azonban több mint egy évig halogatta az országgyűlés összehívását. A történetíró egyetlenegy mozzanattal magyarázta a halasztást, mégpedig az 1831 nyarán kitört kolerajárvánnyal és annak következményeivel: „A megyék követutasításai, daczára azon általános izgatottságnak, melyet a lengyel felkelés iránti részvét -, s ama rémületnek és zavaroknak, melyeket a cholera okozott, a nyár végéig jobbára elkészültek; mert az országgyűlés határnapját a törvény october 2-ra tűzte ki. A kormány mindazáltal e körülmények közi, kivált mivel a járvány még nem szűnt meg mindenütt az országban, egy, september 16-kán kelt kir. leiratban tanácsosnak tartá a törvényhozás egybehívását a következő évre halasztani." 2 Horváth ezen állításával nem vitatkozott ugyan a szakirodalom, de a kutatások, elsősorban Barta István eredményei, két ponton is cáfolják ezt a kijelentést. A törvényhatóságok az említett időpontra ugyanis nem fejezték be az operátumok felülvizsgálatát, sőt, a munkálatok a megyék többségében csak 1832 nyarán-őszén kerültek a közgyűlések napirendjére, s a kormányzat éppen ezért szabhatta meg a diéta összehívásának feltételeként, hogy a munkálatok véleményezése befejeződjön. 3 A történetírás mindazonáltal eddig nem vizsgálta meg részletesen, hogy a kormányzat miért ragaszkodott e feltételhez, és a rendelkezésére álló idő alatt hogyan készült föl az országgyűlési tanácskozásokra. A kormányzat legfőbb törekvése - a szakirodalom eddigi megállapításai szerint - egyrészt a diéta halogatása, másrészt pedig az operátumok tárgyalási sorrendjének meghatározása, azaz az úrbéri munkálat elsőként való napirendre tűzése lett volna. 4 Úgy véljük azonban, hogy a kormányzat ál1 Horváth 1868/a. I. 288. 2 Horváth 1868/a. I. 271-272. 5 Vö. Fónagy 1988. 23. 1 Vö. Trócsányi 1965. 160.