Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)
láspontja több figyelmet és részletesebb vizsgálódást igényel ezeknél a sommás megállapításoknál abban a több mint kétéves időszakban, amely az országos bizottság munkálatainak befejezésétől az operátumokat napirendre tűző országgyűlésig rendelkezésre állt. Már a regnikoláris deputáció működése során nyilvánvalóvá vált, hogy mind a megyék, mind a kormányzat nagy figyelemmel kíséri az operátumok tárgyalását. A törvényhatóságok 1830 tavaszától feliratban sürgették az országos bizottság munkálatainak kinyomtatását, abból a célból, hogy -a megyék maguk is véleményezzék az immár átdolgozott operátumokat. 5 A kormányzatnak titkos jelentések útján pontos képe volt a bizottsági üléseken lezajlott vitákról és a kialakult álláspontokról. Reviczky kancellár pedig felterjesztéseiben rendszeresen kifejtette nézeteit a tárgyalások menetéről. 6 Az ő megnyilatkozásai is világossá teszik, hogy a kormányzat mit tekintett legfontosabb törekvésének. Célja az volt hogy rögtön a tárgyalások elején magához ragadja a kezdeményezést, és azt mindvégig szilárdan meg is tartsa. A főméltóságok - mint látni fogjuk - részletkérdésekben különbözőképpen foglaltak állást, de valamennyien hangsúlyozták, kerülni kell minden olyan helyzetet és eseményt, amely megzavarhatja a munkálatok vitáját és a kormányzat törekvéseit. Véleményünk szerint „az uralkodói iniciativa" érvényesítésének szempontja határozta meg a kormánykörök döntéseit, és ennek rendelődött alá az országgyűlés időpontjának kiválasztása is. Ugyanezt a célkitűzést szolgálta az operátumok sorrendjének meghatározása, valamint az a kísérlet is, hogy megpróbáljanak beavatkozni az országgyűlések már kialakult ügymenetébe. A regnikoláris deputáció munkálatait - úgy tűnik - az uralkodó már 1830 folyamán fel kívánta venni a diéta tárgysorozatába. Legalábbis erről tanúskodik I. Ferencnek a nádorhoz intézett legfelsőbb kézirata, amely az országos bizottság tevékenységéről kért tudósítást 7 : a király ebben az iránt érdeklődött, mikorra tudják befejezni a tárgyalásokat. József nádor a leiratra részletes előterjesztésben válaszolt. Ismertette, hogy az egyes operátumok megvitatása és kidolgozása milyen stádiumban van. Véleménye szerint a regnikoláris deputáció 1830 májusára, míg az előző országgyűlésen kinevezett egyéb bizottságok szeptemberre teljesítik megbízatásukat. 8 A nádor Mailáth György perszonálissal és Cziráky Antal országbíróval egyeztetve, 1830 novemberére javasolta a diéta összehívását. Célszerűnek látta továbbá, hogy a regnikoláris deputáció az országgyűlés határnapja előtt néhány héttel újra üljön össze és végezze el az operátumokon és a hoz5 Barta 1966. 152. 6 MOL Kanc. Acta praes. deput. 7 A MOL Kanc. Acta praes. deput. 7. cs. 297. számú iratából, amely a nádor válaszát tartalmazza, meghatározható a kézirat dátuma: 1830. január 6. 8 Ilyen bizottságok voltak például: a) az 1825-27. évi VII. tc. által kinevezett deputáció. A törvénycikk címe: „A porták megigazítására szolgálandó országos összeírásról"; b) az 1825-27. évi XXX. tc. által kinevezett deputáció, amely a görög nem egyesült vallásúak és az evangélikusok között kötött vegyes házasságokból eredő válóperekkel foglalkoztak; c) az 1825-27. évi XVI. tc. új tagokat delegált a határjáró bizottságokba, amelyeket az 1807:XXVIII. és XXXI. tc. hozott létre.
