Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A köznevelési munkálat

latmenetének középpontjában tehát egyértelműen a közügyeket felelősen intéző polgár eszménye állt, éppen ezért tartották elengedhetetlennek a nevelés alapelveinek a nemzet által történő kialakítását. Hasonló elképzelést fogalmazott meg Nógrád küldöttsége az „embernek születtünk, polgárnak neveltetünk" gondolattal. Borsod közgyűlése szerint a nevelés legfontosabb célja, hogy fiatalokból a királyhoz hű alattvalókat, és a hazát, alkotmányt szerető polgárokat formáljanak. Ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha a tanulók helyes ismeretekre tesznek szert a hazai történelem, a statisztika és a közjog területén.

13 A baranyai és komáromi választmányhoz hasonlóan több vármegye is úgy gondolta: az országban megjelenő és kifejezésre jutó különböző érdekek egybeolvasztása csak akkor lehet sikeres, ha az erre való törekvést már az oktatás rendszere is tükrözi. A törvényhatóságok egységesítő törekvése elsősorban a felekezeti különbségek megszüntetésében, illetve mérséklésében nyilvánult meg. Egyfelől a protestánsok számára kívántak az oktatás területén is a katolikusokkal egyenlő jogokat biztosítani, másfelől azonban éppen a protestáns iskolarendszer törvény által is garantált különállást akarták megszüntetni. Bihar fontosnak tartotta, hogy miután az országgyűlés kidolgozza a tanítás és nevelés rendszerét, az váljon kötelezővé a protestáns felekezetek számára is, önállóságuk ezután csak az iskolai elöljárók és a tanárok megválasztásában maradjon meg. Zemplén szerint „amennyiben a nemzeti felvilágosodás" a felekezeti különbségeket is ki akarja egyenlíteni, úgy a protestáns egyházaknak is be kellene számolniuk a Helytartótanácsnak tanintézeteik helyzetéről. A felekezeti különbségeket akarta megszüntetni Bihar és Szatmár, mikor azt javasolták: minden szülő szabadon választhasson nevelőt gyermekei számára. Eddig ugyanis tilos volt katolikus gyermekek mellé protestáns nevelőt alkalmazni. Szatmár azt is sürgette, hogy mindenki abba a kollégiumba, gimnáziumba, vagy akadémiára járathassa gyerekét, amelyikbe akarja. Nyitra és Szatmár fontosnak tartotta továbbá, hogy a pesti egyetem valamennyi karán - kivéve a teológiát - felekezeti különbségek nélkül alkalmazzák a tanárokat. Zemplén a költségek megtakarítása és a vallásbeli különbségek kiegyenlítése miatt ugyancsak a szabad iskolaválasztás mellett érvelt. Tolna a felekezeti iskolákkal kapcsolatban így nyilatkozott: ezek az intézmények „ezután minden vallás szerénti nevezet és különböztetés nélkül csupán nemzetinek s hazainak ismertessenek."

14 Bihar megye közgyűlése azt javasolta, mind a királyi, mind a magánszemélyek által alapított ösztöndíjakból a fiatalok a vallási hovatartozástól függetlenül részesülhessenek. Az oktatási rendszer egységesítése szempontból Nógrád választmánya állt elő a legegységesebb és legrészletesebb elképzeléssel.

15 Tervezetük alapját a polgárinak nevezett elemi iskolák teljes körű kiépítése jelentette. Ezek az iskolák 13 MOL József nádor titk. praep. l6.cs. 679.v. 14 Csapó 1989. 48. 15 Nógrádnak a tudományüggyel kapcsolatos reflexióit 1. MOL József nádor titk. praep. 17. cs. 147. skk. Véleményük szerint az oktatásban javasolt minden változtatás célja: „azon különböző érdekek, melyek történeteink bizonyságaként annyi számtalanszori szakadásoknak, pártoskodásoknak, belső ellenségeskedéseknek csírái valának, az ifjú polgárok szíveibe amennyire csak le-