Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A köznevelési munkálat
küldöttség észrevételeit, csupán azzal egészítette ki, hogy az országgyűlés engedélyezze: a jövőben a katolikus szülők is járathassák gyermekeiket protestáns iskolákba. 10 Békés vármegye választmánya igen rövid és főként részletkérdéseket érintő reflexiói nem igen tartalmaztak koncepcionális kérdéseket érintő megállapításokat. Több megyei küldöttség azonban általánosabb észrevételeket is megfogalmazott vizsgálódásai során. A komáromi választmány fontosnak tartotta, hogy a nemzet valamennyi tagja egyforma nevelésben részesüljön, hogy a nevelés ideje alatt a nemzet legkülönbözőbb rétegéből származó tanulók egymással megismerkedjenek, és érettebb korukban egymással „atyafiságosabb öszveköttetésben" legyenek. Éppen ezért a küldöttség azt javasolta: a gimnáziumokat és az akadémiákat tegyék közössé,, továbbá a házi oktatást és nevelést teljesen tiltsák meg. Baranya megye szorgalmazta: a nemzeti nevelés öltsön olyan formát, mely képes lesz az eltérő felekezetű, különböző nyelvű és szokású polgárokat egy morális testté olvasztani. A nevelés legfontosabb feladatát abban határozták meg, hogy az egyén a saját boldogságát a haza közboldogságában és egységében találja meg. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a hazai zsidóság sorsára is: „...a honi polgárságra emeltetése is annál méltóbb tekintetbe vétessen, minthogy a közterhek és a hazavédelmi kötelesség viselésében is résztvenne -" n A temesi küldöttség szerint a nemzeti nevelés rendszerét a felekezeti különbségektől függetlenül egységesíteni és egyszerűsíteni kellene, ez által pedig megvalósulna az eltérő társadalmi csoportokhoz tartozó és különböző anyanyelvű polgárok egyesülése. Zala és Zemplén megye, számos törvényhatósághoz hasonlóan, leszögezte: a nevelés kérdésének ezentúl az országgyűlés hatáskörébe kell tartoznia. 12 Zala szerint a „férfivá érő ifjúság" lesz ugyanis a haza, a nemzet és az alkotmány fennmaradásának záloga. Ők fogják a jövőben intézni a közügyeket, tőlük függ majd a nemzeti lét és a nemzeti karakter továbbélése is. Zala gondoteljesítése." (MOL József nádor titk. praep. 18. cs. 245. v.) Bihar küldöttsége szerint egy szabad nemzetnek, amely királyával együtt hozza a törvényeket, nem csak kötelessége, de joga is, hogy az utódok pallérozódásáról az uralkodóval együtt gondoskodjon. A választmány tehát azt javasolta, hogy a nevelés, tanítás és oktatás módját időről időre az országgyűlés határozza meg, a végrehajtás azonban az uralkodót és a Helytartótanácsot illetné. A küldöttség ezenkívül elismerte, hogy a tanulmányi és az egyetemi alap, valamint az egyéb fundációk igazgatása a Helytartótanács feladata, a felügyeleti jog pedig az uralkodó hatáskörébe tartozik, de elengedhetetlennek tartották, hogy az alapok jövedelmeiről és kiadásairól az országgyűlés pontos tájékoztatást kapjon (Bihar várme-gye küldöttségének a tárgyban megfogalmazott véleményét 1. MOL József nádor titk. praep. 16. cs. 572. r. skk.). 10 Ebben a szellemben járt el Békés megye 1834-ben a mezőberényi evangélikus iskola Szarvasra történő átköltöztetése kapcsán. A közgyűlés 1834 novemberében levélben fordult Lajcsák Ferenc nagyváradi püspökhöz, és hittanárt kértek az intézménybe jelentkező katolikus tanulók számára. A közgyűlés azzal támasztotta alá kérését, hogy a katolikus ifjúságnak a protestáns oktatási intézményekben való tanulását világos törvény nem tiltja (1. bővebben Völgyesi 1999. 32.). 11 MOL Kanc. Diaet. 10.cs. 29.v. 12 Zemplén szerinf a nemzeti nevelés princípiumait mindig a királyi egyetem terjessze az országgyűlés elé.