Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A kereskedelmi munkálat
letékes törvényhatóságra, Zala küldöttsége pedig az érintett településekre bízta volna. Borsod közgyűlése utasításba adta követeinek, hogy sürgessék a céhek minél előbbi eltörlését. Amennyiben ezt nem sikerülne elérni, akkor azok rendszabását az országgyűlés dolgozza ki. A céhrendszer törvény általi szabályozását szorgalmazta Győr vármegye küldöttsége is. Ugyancsak Győr választmánya javasolta, hogy az új gyárak 15 évre kapjanak adómentességet, az új találmányok meghonosítói szintén maximum 15 évre nyerjenek privilégiumot az adott termék előállítására. A megyei közgyűlés azzal egészítette ki a javaslatot, hogy valamennyi intézmény, így a gyárak is, a jövőben az ország címerét viseljék. Nógrád szerint az új találmányok vagy hasznos mesterségek meghonosítói hat évre mentesülnénk az adófizetés alól. Bács küldöttsége szerint a gyárak, azaz a manufaktúrák szaporítása nagy figyelmet érdemel, mivel csak a gyáripar mentheti meg az országot a pénz további fogyatkozásától; ennek gyarapodását előmozdítandó, javasolták: a katonák öltözékét, a szükséges posztót kötelezően magyarországi gyárakból kelljen beszerezni. Ugyancsak törvény által kívánta a küldöttség szabályozni: valamennyi polgári törvényhatóság hazai termékekből fedezze saját szükségleteit. Több vármegye szorgalmazta a dohánnyal, salétrommal való szabad kereskedést is. Komárom megye Bácshoz hasonlóan fontosnak tartotta, hogy a katonaság szükségleteit kizárólag magyar termékekből fedezzék, ugyanakkor két kiegészítő megjegyzést fűztek a fejezethez. Sürgették egy, a bécsitől független nemzeti bank felállítását, valamint a Fiúméval való szorosabb kereskedelmi összeköttetést. Somogy szerette volna elérni, hogy a tengeri kereskedelemben a hajókon és a kikötőkben magyar címert és zászlót használjanak. A nógrádi küldöttség javasolta a papírpénz forgalmának megszüntetését, váltótörvényszékek felállítását, valamint a Nemzeti Bank megteremtését. 16 A temesi és a baranyai választmány a hitelbiztonság érdekében szintén váltó törvényszékek felállítását szorgalmazta. A kereskedelmi munkálat harmadik részének (objecta oeconomiae publicae) megtárgyalásakor felvetődött a Körös-Maros-Tisza által határolt területen lévő puszták betelepítése. Az országos bizottság azonban, a földesúri magántulajdon védelmére hivatkozva, nem kívánt kötelező erejű törvényt hozni a kérdésről. 17 A témához kapcsolódva Csanád küldöttsége leszögezte: a puszták jelenlegi állapotát a mezőgazdaság és a nemzeti művelődés szembetűnő akadályának látják ugyan, ám nem tartják minden esetben elengedhetetlenül szükségesnek azok benépesítését. Véleményük szerint a kérdésről mindig az érintett törvényhatóságot kellene megkérdezni. Amennyiben a benépesítésre mégis sor kerülne, az magyar nemzetiségűekkel, de legalábbis magyarországi lakosokkal történ16 A Nemzeti Bank megteremtését a közgyűlés nem támogatta, a papírpénzzel kapcsolatban pedig csupán azt szerették volna elérni, hogy annak értéke állandó legyen. 17 Barta 1964. 137., 248. 18 „mindazonáltal, minekutánna mind a nemzeti nyelvet, mind bizonyosan magát a nemzetiséget is a lehetségig előmozdítani a törvényhozó testnek, valamint egy részről nemzeti jussaihoz és hatalnjához tartozik, úgy más részről legszorosabb tisztében és kötelességében áll..." (MOL Kanc. Diaet. 11. cs. 622. v.)
