Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
tel egyetértésben - úgy határozott, hogy amennyi ugar földet bír Békésben, annyiszor l 29 / 80 karjcárt fizet a hadi pénztárba, ugyanannyiszor 32 / 40 krajcárt a domestica cassába. Adófizetési kötelezettségét úgy állapították meg, hogy amit a lakosság egy hold másodosztályú föld után ró le, Rosthy ennek arányában adózik 5300 hold után. 559 Példaértékű cselekedete után nem sókkal, 1847-ben Pesten hunyt el. báró Rudnyánszky Sándor, dezseri (£1790. április 12., Békésszentandrás - fl853. július 17., Buda 560 ) Nyitra vármegyei, régi múltra visszatekintő magyar család szülötte. A családtagok a 108 magyar nemzetség egyikéből, a Divék nemből eredeztették magukat. Az egymást követő nemzedékek az egész középkoron át, megszakítás nélkül kimutathatók. A bárói ág megalapozója Rudnyánszky József aranysarkantyús vitéz volt, akit Nyitra vármegye 1756-ban fiaival és más rokonaival együtt kétségtelen nemesei sorába iktatott. 1758-ban Pest megyében mint királyi táblai ülnök tűnt fel, 1768-ban már a hétszemélyes tábla bírájaként járt el. 1773-ban őt és gyermekeit magyar bárói rangra emelte az uralkodó. 561 Ifj. Rudnyánszky József (1740-1794) - a báróságotnyert József fia- Sipeky Apollóniát (*1739) vette feleségül. Másodszor báró Perényi Karolinával (*1768) kötött házasságot, akitől négy gyermeke született: Sándor, Mihály (1792-1833) Julianna (1794-1795) és Mária (1794-1795). Rudnyánszky Sándor első hitvese 1815-ben eörményesi Fiáth Lázár (1739-1825) lánya, Anna lett. 1820 szeptemberében Nagyváradon báró Dessewffy Mária Emíliát (1800-1839) vette feleségül, akitől egy fia, Gyula (1824-1876) és hét lánya - Mária (1821-1837), Karolina (1822-1861), Emília (*1823), Amália (*1826), Gabriella (*1827), Auguszta (1828-1916), Alexandra (1835-1908) - származott. 562 559 Kgy. jkv. 207/1845, 2643/1845; Rosthy Albert példáját Békés vármegyében S^eghő József endrődi uradalmi ügyész követte, aki önként kötelezte magát, hogy 20 forint adót fizet. Karácsonyi, 1. köt., 1896.374. p.; Rosthy az 1845/1846. évre szolgáló önkéntes adóját 1846. máj. 28-án fizette be, összesen 216 forint 1 V°/ w krajcár értékben. Az 1846/1847. évre 117 forint 2 2 7 40 krajcárt rótt le a hadi^, 113 forint 43 ^ krajcárt pedig a házi pénztárba. Kgy. jkv. 1907/1846, 207-208/1847. 560 RKP, Békésszentandrás, ker. akv. 1790, ápr. 12.; 1853. júl. 19-én a budatétényi családi nemzetségi sírboltbar} temették el. OSZK PAX XDC. századi gyászjelentés-gyűjtemény (Buda, 1853. júl. 17.). 561 Nagy, 9. köt., 1862. 797-810. p.; A helytartótanács Pozsony, 1774. febr. 28-i üléséből kelt leirata tudatta az egykori királyi táblai assessor, Rudnyánszky József és gyermekei - Antal, József, Elek, Ignác, György, Károly, Pál, János, Mária, Anna, Rozália, Jozefa, Franciska, Terézia, Krisztina, Erzsébet - magyar bárói rangra emelését. Kgy. ir. 56/1774. 562 Nagy, 9. köt., 1862. 810. p.; Rudnyánszky Mihály az 1809. évi nemesi insurrectio ide174
