Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Rudnyánszky Sándor 11 éves korában a pesti gimnázium tanulója volt, ahol az 1800/1801. tanévben az első grammatikai osztályt dicséretesen teljesítette, 23 eminens közül a 15. volt a rangsorban. Özvegy édesanyja 1801-ben arra kérte a megye közönségét, hogy tanulmányi előmenetele alapján ajánlják be fiát Arad vármegyéhez a Bibics-alapítványba való felvételre. A rendek közbenjárásukat ígérték, annál inkább, mert köztudomású, „hogy azon fundatio leg inkább az ilyen el szegényedett, de egyéb eránt jó nemzetségből való 's jo igyekezetü Ifjak fel segelesere legyen rendelve". Sőt a helytartótanácshoz is felírtak egy esetleges másik alapítványi hely kilátásba helyezése végett.

563 A megye a későbbiekben is gondos patrónusként egyengette az ifjú Rudnyánszky útját. 1811. július 16-án „az oskolai tudományokban tapasztalt jó előmenetelének és szelíd jó erkölcseinek" - és nem utolsósorban a vármegye ajánlásának - köszönhette, hogy Bedekovich Ferenc főispán Békés vármegye tiszteletbeli jegyzőjévé nevezte ki. Az augusztus 6-i közgyűlésen letette a hitet, és ülését is elfoglalta. Egy év múlva, 1812. október 2-án fizetésen lévő másodjegyzővé léptette elő Bedekovich. 1814. november 13-án érte az újabb kitüntetés, ekkor táblabíróvá nevezte ki a főispán, december 24-én esküdött fel posztjára. A táblabírói méltóságot \fos és Csongrád vármegyében is viselte. 1819. szeptember 24-től Rudnyánszky vitte a főjegyzői tollat, mivel hivatali előde, Rosthy Albert Bedekovich elhatározása folytán az újonnan létesített másodalispáni méltóságot nyerte el.

564 Az 1825/1827. évi országgyűlés új helyzetet teremtett, lévén az egyik követnek Vidovich György első alispánt választották el. Lánczy József 1825. július 30-án úgy rendelkezett, ha a diéta tartama alatt a substitus vicecomes hivatala folytatásában akadályozva lenne, akkor teendőit mint surrogatus alispán Rudnyánszky lássa el. Mindez 1826. szeptember 20-tól rótt tevőleges feladatot a főjegyzőre, hiszen - miután Rosthy már kétszer egymás után lemondott másodalispánságáról - Lánczy csak Rudnyánszkyt ismerte el. A tisztikarnak is meghagyta, hogy mindenben a surrogatus alispán utasításait kövessék, kizárólag az ő rendelkezései szerint járjanak el.

365 Mivel az országgyűlés berekesztésével Vidovich hazaérkezett Gyulára, így jén a lovas sereg főhadnagyaként szolgált. Békés és Tolna vármegye táblabírája volt. 1830-ban és 1832-ben a békési rendeket képviselte az országgyűlésen. MOL X 2003. Pest (Belváros), r. kat. ker. akv. 1792. szept. 20.] Dessewffy Mária Emília élete 39., házassága 19. évében hunyt el 1839. márc. 17-én Nagyváradon. OSZK PAT, XIX. századi gyászjelentés-gyűjtemény (Pozsony, 1833. febr. 14.; Nagyvárad, 1839. márc. 19.); kgy. jkv. 1087/1809, 223/1810, 256/1813, 1473/1818, 1284/1830, 1566/1832; Kempelen, 9. köt., 1915. 174-175. p.; Gudenus, 1. köt., 1990. 109. p.; Uő., 3. köt. 1998.199-203. p.; RKP, Gyula, ker. akv. 1821. jún. 29., 1822. aug. 7., 1823. júl. 28., 1824. aug. 11., 1826. jan. 22., 1827. máj. 7.; Kempelen, 4. köt., 1912. 124. p.; Tiszta magyar ízléssel, s. a. 1-16. p.; Habermann, 1992. 241. p. 563 Kgy. ir. 975/1801. 564 Kgy. jkv. 623/1811, 1320/1812, 1347/1814,1362/1819; Tiszta magyar ízléssel, s. a. 116. p.; Habermann, 1992. 241. p. 565 Kgy. jkv. 1185/1825,1340/1826. 175