Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
titkárrá lépett elő. Főként tagosítási és birtokrendezési ügyekben mutatott fel komoly eredményt. Az I. világháború idején a közélelmezési minisztérium kötelékéhez tartozott mint közélelmezési kormánybiztos-helyettes. 1920. május 20-án Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispáni teendőinek ellátásával is megbízott törvényhatósági kormánybiztossá nevezték ki. Állásából ez év július 4-én mentették fel. 170 A kormányzó 1920. augusztus 28-án Békés vármegye főispánjává tette. Beiktatása Gyulán, szeptember 25-én rendkívüli közgyűlés keretében ment végbe. 171 Nemcsak a megye, de Gyula városa is nagy reményeket táplált iránta. A képviselő-testület elnöke arról számolt be, hogy szeptember 24-én, a városba érkezése alkalmával ünnepélyes keretek között fogadták Egánt. 172 A belügyminiszter - a minisztertanács 1920. augusztus 31-i hozzájárulása alapján - Egán Imrét Békés megyei főispáni teendőinek ellátásán túl Arad vármegye meg nem szállott területének főispánjává is ki akarta nevezni. Az előterjesztésnek azonban a kormányzó (Budapest, 1920. október 20.) nem adott helyet. 173 Nem sokkal azután, hogy átvette főispáni hivatalát, komoly nehézségekkel találta szembe magát. A Békéscsabán működő katonai cenzúra azzal, hogy ellenőrzése alatt tartotta a telefonbeszélgetéseket, táviratokat, a magán- és hivatalos levelezést, jelentősen késleltette az ügyintézést. Egán gr. Teleki Pál miniszterelnökhöz intézett 1920. október 2-i levelében gyors intézkedést sürgetett ez ügyben. 174 Akadályt gördített mielőbbi beilleszkedése elé a sajtó részéről megmutatkozó ellenséges fogadtatás is. Egán úgy látta, hogy a Körösvidék tendenciózusan elferdített, egyre erősödő hangú közleményeket jelentet meg vele szemben. Nehezményezte, hogy ezzel kapcsolatban még a békéscsabai rendőrkapitányság pártfogására se számíthat. 175 A főispánt ért áskálódások cáfolását célozta 170 A M. Kir. Belügyminiszter, 1938. 108. p.; Magyar nemesi almanach, 1910. 36. p.; MOLK 148. 33. tét. 829/1921; BML IV B. 401. b. 1131/1920. 171 A főispáni kinevezést a 6855/1920. eln. sz. belügyminiszteri rendelet tudatta. Thb. jkv. 804/1920; BML IV B. 401. b. 1008/1920; MOL K 148. 33. tét. 3474/1920. 172 BML VB. 171.103/1920. 173 MOL K 148.11. tét. 7685/1920; A kinevezés annál inkább kézenfekvőnek tűnt, mivel Egán hivatali előde, zilahi Kiss Jenő, Békés megyei kormánybiztos-főispán is ellátta az Arad vármegyei kormánybiztosi teendőket. Zilahi Kiss utóbbi megbízatása alól csak 1920. okt. 11-én kérte felmentését a belügyminisztertől. A helyzet tisztázatlansága több félreértésre adott okot: megszokásból Egán hivatalához érkeztek az Arad megyét érintő kormányrendeletek, valamint a vármegye közönségének intézkedést sürgető kérelmei, panaszai. Egán hatáskör nélkül nem kívánt befolyni a szomszédos törvényhatóság ügyeibe, ezért a belügyminiszter mielőbbi intézkedését kérte (Gyula, 1920. okt. 31.). MOLK 148. 33. tét. 829/1921. 174 BML IV B. 401. b. 1083/1920. 175 BML IV B. 401. a. 65/1920 biz.; Jó támadási pontnak bizonyult a sajtó számára a főispán újévi balesete is, amelyet egy véletlenül elsült fegyver okozott. Alaptalan, túlzó hírek láttak napvilágot, ezekkel szemben szükségesnek bizonyult a szakértő bevonásával hivatalosan megállapított tényállás közzététele. BML IV B. 401. b. 18/1921. 84
