Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Bakay József Több Bakay nevű nemes családról tud a genealógia, közülük a két legismertebb Hont és Esztergom vármegyében székelt. Maga a családnév a honti Alsó- és Felső-Bakafalu nevéből eredeztethető. Az, hogy Bakay József melyik nemzetséghez tartozott, teljes bizonyossággal nem állapítható meg. 51 1723. augusztus 16-án Bakay Józsefet - mint Bihar vármegye táblabíráját - Békés vármegyei jegyzővé tették meg. 52 Az 1725. július 30-i particularis congregatión ismertették Löwenburg János Jakab főispán levelét, amelynek értelmében a következő tisztújításig az alispáni posztot viselte. 1725. október 9től rendszerint való alispán lett, az 1728. január 14-én lezajlott restauratio is megerősítette méltóságában, amit 1729-ig viselt. Közben 1728. május 4-én országgyűlési követnek választották meg Tolnai István mellé. 53 báró Bedekovich Ferenc, komori (*1755. február 6., 1 Varasd-tl827. június 15., Bécs 54 ) Régi horvát família sarja; a család már 1267-ben királyi adományban részesült, ekkor nyerték el a zagoriai Kumur (Komor) földjét. 1587. augusztus 14-én II. Rudolf révén újabb donatio szállt a családra. 1822. december 6-án I. Ferenc bárói méltóságra emelte Bedekovich Ferencet és Nóvák Erzsébettől (1768-1843) született gyermekeit. Közülük Bedekovich János (1786-1837) császári királyi kamarás, a varasdi 6., Szent György határőr-gyalogezred alezredese lett. Fivére, Lajos szintén császári királyi kamarás volt, emellett a királyi tábla bírája, valamint Kőrös vármegye főispáni helytartója. Húguk, Mária (*1791) rapini Steöszel Józsefhez ment feleségül, 1822-ben báró Stürmer Károllyal - titkos tanácsos, altábornagy, peschierai parancsnok - kötött házasságot. A Bedekovich család bárói ága 1889-ben kihalt. 55 Bedekovich Ferenc, édesapjának, Miklósnak köszönhetően, igen alapos nevelésben részesült. Bécsi tanulmányai befejeztével - alig húszévesen -, 1775ben\&rasd vármegye főjegyzője lett, majd Zágráb megyében vitte a jegyzői tollat. Időközben az ügyészi hitet is letette. 1782-től az erdélyi udvari kancellária fogalmazója volt, egy évre rá udvari titkárrá lépett elő. 1785. december 9-én a magyar királyi helytartótanács tanácsosává nevezték ki. Ebben a minőségben 51 Nagy, 1. köt., 1857. 95-96. p. 52 Kgy. jkv. 41/1723. aug. 16. 53 Kgy. ir. 1/1725; kgy. jkv. 104/1725,121/1725,1/1728. jan. 14., 66/1728; [Haan], 1884. 74. p. "Wírzbach, l.Teil, 1856. 220. p.; kgy. ir. 1712/1827. 55 Nagy, 1. köt., 1857.268-269. p.; Hellebronth, s. a. 83. p.; Kempelen, 2. köt., 1911. 14. p.; kgy. jkv. 185/1823, 334/1823; kgy. ir. 1712/1827. 62
